Az a veszély fenyeget, hogy nem halljuk meg egymás hangját

Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Először is szeretném megköszönni Önöknek a párbeszédet elősegítő szándékot és konstruktív hozzáállást, amelyről tanúbizonyságot tesznek levelükben.

Mint Önök is tudják, kormányaim, az előző ás a mostani is, zéró toleranciát hirdetnek az antiszemitizmussal szemben, nyitottsággal, együttérzéssel fordul az áldozatok, az emlékezni akarók és az emberi méltóság hívei felé. Azért hoztuk létre 1998 és 2002 között a Páva utcai Holokauszt Múzeumot, és vezettük be a holokauszt emléknapot, hogy az egész emberiséget s így az egész magyar nemzetet sújtó tragédiával a jövő generációi is minden évben szembenézhessenek.

Abban is egyetértek Önökkel, fontos, hogy a vészkorszak borzalmainak megismertetése mellett gyerekeink a magyar-zsidó együttélés történelmét megismerjék; különös tekintettel azokra az értékekre, melyeket a magyarság és a zsidóság egymásnak adott, ezzel gazdagítva a magyar történelmet és kultúrát, segítve közös felemelkedésünket.

Ugyanakkor, mint Önök is tudják, február 15-én a választási kampány hivatalosan is elkezdődött. Belátom, a mostani pillanat aligha alkalmas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el véleményünket egymásnak. Az a veszély fenyeget, hogy a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját. Ezért azt javaslom, hogy a párbeszédet a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után folytassuk. Munkacsoportjaink, ha lehetséges, addig is folytassák a munkát.

Budapest, 2014. február 19.

Őszinte tisztelettel:
Orbán Viktor