Elkötelezett kiszivárogtatás

„Az egyik sarkalatos tény: a kazetta házon belül készült. A másik: Gyurcsány Ferenc tudott a kiszivárogtatásról. Hiába tagadja. Nem először hazudik. A „Gerilla” fedőnevű műveletről készült, 2009-ből származó jelentésben szerepére egyértelmű utalásokat olvashatunk. Bár Rózsa-Flores Eduardo neve éppúgy anonimizálva van, mint a többieké, ő könnyen azonosítható. Gyurcsánynak az a nagy peche, hogy ő volt a miniszterelnök, mert így funkciója révén ő is rögvest azonosítható. Rózsa-Flores, aki úgy tudott titkosszolgálati célszemély lenni, mintha titkosszolgálati megbízott lenne, arról számolt be, hogy az őszödi beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki egyeztetett a miniszterelnökkel és frakciótársaival.

Ennyi éppen elég a tisztánlátáshoz. Gyurcsány most kapálózik, hetet-havat összehord Őszödről: hogy őt azért a beszédért »imádták« (!), s hogy „állva tapsolták meg”. Felidézve az ötvenes éveket, ezt könnyen el tudjuk képzelni. Az állva tapsolás azt jelenti, hogy az MSZP-ben nem volt egyetlen tisztességes ember sem, aki kikérte volna magának a permanens hazudozást. Ha Gyurcsányt »imádták a beszédéért«, akkor minden szavával egyetértettek, akkor Magyarország nekik is »kurva ország« volt. Másképp nem tapsolnak neki állva. Meg ülve sem. Meg sehogyan sem. Akkor azért állnak föl, hogy szembeszálljanak a nagy hazudozóval, aki demagógiájával, pszichopata önimádatával az egész MSZP-re árnyékot vetett. Mindent elárul a mostani baloldali összefogás erkölcsi szintjéről, hogy néhány száz szavazattöbblet reményében újból összebútoroztak egy moral insanity személlyel. Közben a ballib holdudvar kitesz magáért: vádolják a Fideszt, amiért újra elővette az őszödi beszédet, pedig »annak köszönhetné … a kétharmados parlamenti győzelmét« (Németh Péter, Népszava online, február 23.). Elképesztő kifacsarása a dolgoknak: e logika szerint a nürnbergi bíróság Hitlernek köszönhette magas beosztását.”