A mi Lajosunk

„Szóval ott álltam tegnap a dombormű alatt, s néztem, van-e friss koszorú alatta, de nem volt. Az önkormányzat nem tartotta Batthyány Lajost arra érdemesnek, hogy születése napján emlékművét megkoszorúzza. Meg sem lepődtem rajta. Hiszen Batthyány ízig-vérig liberális volt, és Debrecen földesurainak szemében ez a szó bűnös. A »hazaáruló, rongy ember« szinonimája. Emlékszem rá, hogy a mi Lajosunk – mármint a másik, a Kósa – micsoda hisztit rendezett 2007-ben annak érdekében, hogy a miniszterelnök emléktáblájára ez a mondat föl ne kerülhessen: »Készült Debrecen liberális polgárainak adakozásából.«

A mi Lajosunknak a »liberális« szó ellen volt kifogása. Azt mondta, ő nem engedi, hogy a mártírt a »liberálisok” kisajátítsák maguknak. Ráadásul a »liberális« szó a Szabad Demokraták Szövetségét jelöli, míg Batthyány Lajos nem volt »liberális« a szó mai értelmében. Szó szerint ezt mondta Kósa Lajos, akinek csak érettségije van, de lám csak, ennek ellenére mély eszmetörténeti kérdésekben is otthonosan mozog. Nem is került oda Batthyány Lajos magánpénzből készült debreceni emléktáblája alá a »liberális« jelző, mert így döntött a hatalom. S egy pitiáner párt már csak ilyen: a nagy bölcselőt hozza elő minden kiskirályból, s elhiteti minden senkivel, hogy valaki.”