Ft
Ft
21°C
13°C
Ft
Ft
21°C
13°C
09. 18.
csütörtök
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 18.
csütörtök
Hírek
Vélemények
Hetilap
belföld Botos Máté társadalom bölcsészet bölcsész vélemény filozófia oktatás

Vívjuk meg a közhelyharcot, avagy a bölcsészet hasznáról

2014. február 11. 14:43

Miért is támadják olyannyira a bölcsészet- és társadalomtudományok területeit manapság? Talán azért, mert nem droidokat nevel, hanem gondolkodó egyedeket?

2014. február 11. 14:43
Botos Máté
MNO

„Mostanában egyre többen bírálják a bölcsészet társadalmi hasznosságát anélkül, hogy kellően átgondolnák, mit is kérdőjeleznek meg. De vajon miért is támadják olyannyira a bölcsészet- és társadalomtudományok területeit manapság? Talán azért, mert nem droidokat nevel, hanem gondolkodó egyedeket, ami rövid távon nem tűnik kifizetődőnek?

Ez sajnos igaz. A bölcsész fő jellemzője, hogy gondolkodni képes, mint A keselyű három napja című filmben a Robert Redford által alakított karakter. Kifejezetten gyakran gondolkodik is. Feszült, ideges korszakokban ez néha veszélyesnek tűnik, de hosszú távon a kiművelt emberfők sokasága inkább felemel egy közösséget, mint megoszt. S ez nem a közbeszédben aktív (értsd: nyüzsgő…) filozófushallgatók politikai akciói szempontjából jelent fenyegetést a társadalom számára, hanem épp ellenkezőleg: a hiányuk olyan mértékben visszaveti az adott kor gazdaságát, amire nem is számítanánk.


A bölcsészet ugyanis értéket teremt – néha termel is, de azt főleg a gyárakban szokták, a bölcsészek pedig a gyártósorok helyett nemcsak a »gyárak udvarában hempergő komondort« látják, hanem a munkájuk közép- és hosszú távú értelmét is. Értéket »termelnek« tehát, méghozzá közvetlenül és áttételesen. Egyfelől a »kreatív iparágak« területén, a szórakoztatóiparban, vagyis a filmek, számítógépes játékok, könyvek, a tájékoztató és véleményformáló kommunikációs eszközök és számtalan más területen. Másfelől pedig ugyanezen termékek igényes fogyasztóiként: látogatják a színházi előadásokat, fenntartják a könyvkiadást, az operaházakat, a művészeti kiállításokat, vagyis »fogyasztják« a kultúrjavakat (amelyek forgalmi adóját a költségvetés mindenkor örömmel nyeli le). A »creative industries« részesedése a fejlett világ nemzeti össztermékében egyre növekszik, egyre több munkahelyet teremt. Ebből a szempontból ma már ez az ágazat fontosabb, mint például a mezőgazdaság.

Nem mintha a filozófia, a történelem, az irodalomtudomány vagy a szociológia rá volna szorulva a GDP-növekedéshez kimutatott hozzájárulásának bizonyítására, mert létezésük indoka nem pusztán a hasznossági elv, azt is leszögezhetjük, hogy ennek ellenére ezek a területek bizony eladható (mert konvertálható) tudást, elégedettebb embert (fogyasztót vagy termelőt, brr…), ezáltal harmonikusabb életeket hoznak létre. A kiegyensúlyozott lelkivilágú emberek konfliktusmentesebb társadalmakat hoznak létre, amelyek jóval »olcsóbb fenntartási költséggel« üzemeltethetők. Az a szép, új világ, amelyben a technikus lenézi a filozófust, rohamléptekkel sodródik a civilizációs összeomlás felé, mert az előbbinek főként praktikus magyarázatai vannak a fizikai világ jelenségeire, míg a másiknak a »fizikán túli« dolgokról is vannak axiómái és levezetései. A bölcsész megnevezés magában hordja a »bölcsesség« szót is – ez a tudás bizonyos szintézisét jelenti, aminek az elérésére törekvőket elítélni botorság.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OmegaMale
2014. február 12. 08:07
" A bölcsész megnevezés magában hordja a »bölcsesség« szót is – ez a tudás bizonyos szintézisét jelenti, aminek az elérésére törekvőket elítélni botorság " Értem én, hogy dícséretes, ha valaki le akarja küzdeni a saját korlátait és szellemi vonalon akarja kigyúrni magát, mert joga van az önfejlesztéshez. De ha ezt a képességét nem tudja a közösség szolgálatába állítani (valamilyen közgazdaságtani hasznosság-méréssel mérhető módon pl. magas jövedelem v. magas hozzáadott érték vki más munkájához stb.), akkor miért a közösség fizeti az útjukat keresők szellemi felemelkedését? Nem az a baj velük, hogy nem akarnak fejlődni (ez egy másik baj), hanem hogy a fejlődésük eredményéből RAJTUK KÍVÜL SENKI nem profitál.
Válasz erre
2
0
narmer
2014. február 12. 01:04
Az igaz, hogy a büdöslábú HaHások itt nagyon rosszul éreznék magukat.
Válasz erre
2
0
narmer
2014. február 12. 01:02
Nahát, végre jól érzem magamat full nemzetiként. Az ELTE Bölcsészettudományi karára akkor jártam, amikor Benedek Marcell, Ascher Oszkár, Vayer Tamás, Bárczy Géza és Bóka László, Hahn István és Kákossy László tanítottak ott, valamint Nemskürty vezetett be a filmtudományokba.Virágzott az Egyetemi Szinpad Latinovitssal és Mensárossal, Omegával, Illéssel.
Válasz erre
2
0
Wazze
2014. február 11. 20:27
a bölcsészet hasznáról: ... Vége.
Válasz erre
1
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!