„Iyenformán állati nagy biznisz volt az itthon világhírű szakembert odaengedni a svédasztal maradványaihoz, bár Gyurcsány Ferenc után már alig-alig kéne csodálkoznunk bármin is, amit politikai címén odaát folytatnak.
A DK túlmozgásos elnökének beengedése (mert ő inkább már dörömbölt, mint hívták) valahol még érthető volt. Néhány független, rendszeres körlevél és charta aláíró értelmiségi gyengéd szava és Fletó bájosan könnyed performanszai elegendő nyomást és égetően bizsergető ösztönzést váltott ki Mesterházy és Bajnai tarkóján, hogy bevegyék az egyetlen tehetséges, de egyben leghiteltelenebb baloldali politikust. Ezzel szemben a politika senkiföldjén tartósan egyeduralkodó Bokrossal való kezet rázás már az előrehaladott politikai demencia jeleit mutatja odaát.