A bezzeg az MSZP-SZDSZ kétharmada mondókához választhatott volna jobb ügyet is Mesterházy, mivel a választási rendszer átalakítása során 20 éve az akkori kétharmad kísértetiesen úgy járt el, mint a mostani.
„Horn Gyula, bármennyit kritizálták is, a több mint 70 százalékos parlamenti többség birtokában is demokratának bizonyult, Orbán ellenben, bármennyire is verje a mellét a rendszerváltozásban szerzett érdemeire hivatkozva, régen eljátszotta az akkor szerzett politikai tőkéjét. Mára elárulta az összes olyan demokratikus értéket, amelyekért a 89-es rendszerváltók küzdöttek.” – írja Mesterházy Attila a megváltozott választási szabályok apropóján.
A bezzeg az MSZP-SZDSZ kétharmada mondókához választhatott volna jobb ügyet is Mesterházy, mivel a választási rendszer átalakítása során 20 éve az akkori kétharmad kísértetiesen úgy járt el, mint a mostani – csak ők nem az országgyűlési, hanem az önkormányzati választásokat tették egyfordulóssá a korábbi kétfordulós rendszer helyett. Az 1994. június 28-án kezdődő parlamenti ciklus egyik első törvénye az 1994. évi LXII. törvény volt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról.
Néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt teljesen írták a választási szabályokat. Hogy nézett ki akkor a politikai színtér? Az egyik oldalon egy erőtől duzzadó MSZP és egy szintén erős SZDSZ, a másik oldalon a tavaszi vereség súlya alatt megroppant, fragmentált ellenzék: FIDESZ, FKGP (és egyéb kisgazda formációk), KDNP, MDF, MIÉP. Mit léptek erre Horn Gyuláék? Egyfordulóssá tették a választási rendszert, azaz relatív többséggel is képviselői és polgármesteri mandátumot lehetett szerezni. Ismerős valahonnan ez a megközelítés?
Rövid távon bejött a dolog az akkori kormánypártoknak, 1994 őszén vörösbe (és némi kékbe) borult az ország. Hogy hosszú-, vagy akár középtávon jól jártak volna vele, azt illetően egyáltalán nem vagyok biztos. A kényszerű őszi együttműködés is hozzájárulhatott az új, '98-ra aztán kormányváltásig jutó jobboldali felállás kialakulásához. (Ugyanezért nem lehet megmondani, néhány év múlva nem úgy gondolnak-e vissza a Fidesz politikusai az új, mindenféle konszenzus nélkül, erőből elfogadott választási szabályokra, hogy hát, akkor jó ötletnek tűnt...)
A Horn-féle kétharmadot méltató Mesterházy '94-ben még nem volt az MSZP képviselője, a közös listán negyedik helyet kapó Fodor Gábor viszont igen, SZDSZ-es miniszterként a kormánynak is tagja volt. A Mandinernek adott interjúban ő is sérelmezte a Fidesz által elfogadott új, egyfordulós választási rendszert – sajnos csak utólag jutott eszembe, hogy meg kellett volna kérdezznem, '94 nyarán hogyan vélekedett a jobboldalt szívató új szabályok megszavazásáról.
Az egyfordulósított '94-es választásoknak nem csak szerintem lehetett komoly szerepe a magyar politikai paletta alakulásában. Tordai Csaba, a Haza és Haladás Alapítvány alapítója, az Együtt 2014 jogi képviselője nyilatkozta 2006-ban a következőket a Magyar Narancsnak: „a kétosztatúság kialakulásában az igazi főszerepet az 1994 óta érvényesülő, egyfordulós önkormányzati választási rendszer játssza.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Az időközi választások nem hazudnak!
A brüsszeli források már egy akár szombatig elhúzódó találkozóról beszélnek, ugyanis mindenképpen meg akarják valamilyen formában oldani Ukrajna finanszírozását.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
