Helló bankok, helló magyarok, ez itt a baj

2014. január 13. 15:53

Nem lehet kizárólagosan felelőssé tenni a bankokat és hibás termékként aposztrofálni a devizahitelt, amely mostanra konszenzus lett a közbeszédben.

2014. január 13. 15:53
Sarkadi-Szabó Kornél
Index

„Sokan a lakosság elégtelen pénzügyi kultúrájára gondolhatnak, de nem erről van szó. A fő probléma azonban nem a pénzügyi műveltség, hanem általában a kultúra, a hozzáállás. Ez pedig részben szintén a Kádár-rendszer, illetve az előző száz év hamis beidegződéseiben rejlik.

A pénzügyi kultúra a tömegek szempontjából Amerikában sem különbözik. Ott is egész rétegek dőltek be a csalinak, bukták vagyonukat és lakásukat. Ám, amíg egy átlagos amerikai hozzá van szokva, hozzászocializálódott az oktatásban, neveltetésben, a mindennapokban a piaci viszonyokhoz, kockázatokhoz, nálunk erre a paternalista állami modell miatt nem került sor. Kint az egzisztenciális nullázás benne van a pakliban, és megy minden tovább, nálunk ez sajnos majdhogynem egy út végét jelenti. A tengerentúlon könnyebb a nulláról talpra állni, több lehetőség van más képzettséget szerezni, költözni és erre nem elegendő magyarázat a nagyobb piac. E jelenségnek külső szervezeti és belső mélylélektani okai egyszerre jelentkeznek.

Nos, az alacsony piaci vértezettség és a hiányzó nyugat-európai megfontoltság a magyar társadalom egy részét egyenes úton hajtotta a devizahitelek, az azonnali vagyonszerzés érzete, majd a teljes kilátástalanság felé.

Ebből az aspektusból viszont valamelyest szerencsétlen volt a végtörlesztés is. Nem azért, mert csak a tehetősebbeknek kedvezett, hanem azért, mert annak az egyébként üzleti életben jártas rétegnek nyújtott segítőkezet, amely előbb-utóbb nagy valószínűséggel magától is talpra állt volna. Eközben az intézkedés a bankrendszert is terhelte. Ez természetesen a továbbiakban nem zárja ki, hogy a kormány a bankokkal közös megoldást keressen a meglévő devizahitel problémára. Azonban csak a közös felelősség és a piac elvét figyelembe véve lehet hatékony ebben a kérdésben.
Végül nem lehet kizárólagosan a döglött lovat a szabályozók utcájába húzni. Ugyan egy szigorúbb szabályozással javítani lehetett volna a kockázati vakságot, de ha nem devizahitellel, akkor – úgy vélem – más termékkel feszítette volna ki magát a lakosság egy része. (Itt a sokat hivatkozott tény, hogy a forint hitellel rendelkezők is hasonló arányban nem fizetők, tényleg erős magyarázó érv.) Tehát a társadalmi, gazdasági katasztrófa eleve kódolva volt, ami persze nem jelenti azt, hogy ne kelljen a szabályozói hiányosságokból adódó következtetéseket komolyan venni.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rike
2014. január 13. 21:09
Mi van fiúk? Leállt a poszt mert betettem a lábamat? Beszartatok?
Akitlosz
2014. január 13. 17:07
A devizahitelezés a magyar állam felelőssége. a magyar állam engedte meg, bár egy egyszerű törvénymódosítással megtilthatta volna. A bankok pénzt akarnak keresni, s csak éltek a lehetőséggel. A népnek pedig sokszor nem volt lehetősége. Az nem igaz, hogy a forint hitel és a devizahitel között lehetett választani. A devizahitel és a nem kap hitelt között lehetett választani csak sokszor. Persze ahogyan a devizahitelezés intézménye rossz, úgy annak megoldása is rossz, bár jó megoldása eleve nem is létezik. Csak rossz és rossz között lehet választani.
Berecskereki
2014. január 13. 17:07
Tudtommal a szerző személyében egy olyan személyt tisztelhetünk, aki felsőfokú diplomával rendelkezik a Raiffeisen Bank részvényelemzője volt, majd Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője és tudtommal jelenleg a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója, a Gazdasági Rádió állandó szakértője. Végzettségének és szakmai múltjának ismeretében nem értem, miképpen értékeli és hozza közös nevezőre az ország pénznemében nyújtott hitelt (USA) és egy másik ország pénznemében nyújtott hitelt (Magyarország). Az Amerikában folyósított hitelek az ország pénznemében történtek, így nincs árfolyamkockázat. Magyarországon viszont nem az ország pénznemében történt a hitel biztosítása, hanem más pénznemben (dollár, svájci frank, jen, euró) tehát van árfolyamkockázat. Ezen túl az sem mindegy, hogy devizahitelről, vagy devizaalapú hitelről szól a fáma. Ennek alapján szerintem Sarkadi-Szabó Kornél a körtét hasonlítsa az almához. Így viszont az állításai nem fedik le a tényeket.
elfelejtette
2014. január 13. 16:53
"Nem lehet kizárólagosan felelőssé tenni a bankokat és hibás termékként aposztrofálni a devizahitelt, amely mostanra konszenzus lett a közbeszédben." Én a bankokat és a pénzügyi vezetést, pénzügyi ellenőrzést teszem felelőssé. A lakosság úgysem tudja felmérni, hogy mekkora a veszélyes hitel/betét arány, vagy miért rossz a negatív külkermérleg.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!