„Január elején a Nemzeti Kulturális Alap főigazgató asszonya meghívást kapott a tranzit.hu nevű szervezettől egy, az NKA helyzetével és jövőjével foglalkozó nyilvános beszélgetésre, hogy ott felkért hozzászólóként fejtse ki véleményét a kérdésről. (A félreértések elkerülése végett: a tranzit.hu kortárs művészeti kezdeményezés nem azonos a Kommentár Alapítvány szintén Tranzit elnevezésű rendezvénysorozatával.) Csak arra tudtunk gondolni, hogy a meghívás »rossz címre« érkezett, hiszen főigazgató asszony az NKA hivatali apparátusának vezetője, azaz állami hivatalnok, míg az operatív döntésekért az alelnök felel – e tisztséget jelenleg én töltöm be. Ezért jeleztük is a szervezőknek, hogy amennyiben arra igényt tartanak, az NKA képviseletében szívesen részt veszek az eseményen. Ezt ők – válaszlevelük alapján – örömmel vették, és tájékoztattak a rendezvény részleteiről.
Egy nappal később azonban egy egészen meghökkentő levelet kaptunk a tranzit.hu-tól, melyet itt teljes terjedelmében idézek: »a tegnapi telefonbeszélgetés után a Tranzit akciónap közösségének is feltettük a kérdést, és az némileg felülírta az előző levelemet. A döntés az lett, hogy a felkért hozzászólók között az akciónapon ne kapjon időt L. Simon László. Ezzel szemben, minthogy a fórum nyitott, természetesen ő is eljöhet, részt vehet, meg is szólalhat – a moderált fórum szabályainak betartásával.«Így a rendezvényen csak Bozóki András volt kulturális miniszter, Harsányi László, az NKA volt elnöke, valamint Horányi Attila művészettörténész, Inkei Péter kulturális elemző, volt kulturális helyettes államtitkár és Szabó György, a Trafó menedzser-igazgatója kap hivatalos megszólalási lehetőséget.
Nem szokásom a személyes levelezésemből vagy a kollégáimnak küldött, engem érintő levelekből idézni, de ezúttal mégis kivételt tettem, mert a nyitott kultúra elszánt híveinek is érdemes szembesülniük azzal, hogyan is viszonyul a vélemények sokféleségéhez »a Tranzit akciónap közössége«. Természetesen szívük joga, hogy azt hívjanak meg egy beszélgetésre, akit akarnak, de képzeljük el, mi történt volna, ha egy ellenzéki közszereplő kerül hasonló helyzetbe egy konzervatív szervezet rendezvényének kapcsán. Másnap már valószínűleg az egész blogoszféra ezzel foglakozna, a rendezvény helyszíne előtt performanszok zajlanának, az ellenzéki médiumok pedig újfent elsiratnák a nyilvánosság sokszínűségét és a véleményszabadságot.”