Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A Paks II.-ben termelt áramért kifizetett minden három forintból legalább kettő közvetlenül Moszkvába gurul majd.
„Komoly fejlesztésekkel akár háromszáz hazai vállalkozás alkalmassá tehető – a nemzeti fejlesztési tárca szerint – arra, hogy a tervezett paksi atomreaktor-építés beszállítója legyen. (Mi már sejtjük, melyik az a kettő-három, amelyik biztosan alkalmas lesz.) A bedolgozói program pedig állítólag tízezer munkahelyet is teremthet.
Időben szólunk: Magyarországon több ezer kisebb-nagyobb cég foglalkozik – illetve megrendelés híján inkább csak foglalkozna – épületszigeteléssel, nyílászárók gyártásával, napkollektorok telepítésével, és ők már most készek lennének rá, hogy bekapcsolódjanak egy országos energiahatékonysági programba. Ráadásul a falszigetelés éppen abban a körben, azaz az alacsonyan képzett, vidéki munkavállalók számára tudna új állásokat biztosítani, ahol a legkilátástalanabb a helyzet, és ahová semmilyen paksi alvállalkozói lánc nem fog elérni soha.
Nem tudjuk, hogy Németh Lászlóné beszél-e néha egykori kollégájával, Matolcsy Györggyel, vagy olvasta-e a Fidesz 2010-es választási programját. A dokumentum Matolcsy által írt gazdasági fejezetében mindenesetre az áll, hogy évente a lakásállomány 10 százalékának energetikai korszerűsítésével 80 ezer munkahelyet lehet létrehozni egyszeri, százmilliárdos állami ráfordítással. Egy másik, a Századvégnél dolgozó NER-társ pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy egy ilyen projekt révén a paksi atomerőmű termelésének másfélszeresével lehetne mérsékelni az áramfogyasztást. Vagyis egyszerre csökkenne a rezsi és az energiaimport-függés, illetve növekedne a foglalkoztatás, ráadásul az összes pozitív hatás Magyarországon jelentkezne.”