Egységes értelmiség?

„Kucsera számára a hazugság nem hazugság, a gyilkosság nem gyilkosság, a jog nem jog, az ember nem ember. Kucsera azt mondja: »szocializmus« és érti azt a valamit, ami a szocializmus építését gátolva őt élteti. Azt mondja: »egység«, és érti önmagát, meg azt a maroknyi embert, aki vele egy követ fúj, szembehelyezkedve az egységes százezrekkel. Azt mondja: »demokrácia«, és érti a saját uralmát. Azt mondja: "termelés", és érti azt a meddő körforgást, amely az ő egzisztenciáját biztosítja. Hát lehet szeretni ezt a Kucsera elvtársat?

Mert amíg Kucsera Kucsera marad, addig a nép nem lesz boldog. Ezért nem szeretem Kucsera elvtársat.” (Háy Gyula)

Olvasom, hogy egy jelentős értelmiségi csoport szólítja fel a többi értelmiségit a baloldal támogatására. A megszólítottak egyike vagyok. Nagy bajban vagyok, mert irodalmi értékű műveken kívül (Homérosz, Szofoklész, Shakespeare, Tolsztoj, József Attila, Németh László, Illyés Gyula és még sokan mások, no meg a Biblia) gyerekkorom óta néhány tárca mondatai is folytonos tájékozódási pontot jelentenek gondolkodásomban. Háy Gyula Kucserája, amit az Irodalmi Újság rendszeres olvasójaként a megjelenés pillanatában az újságos pultja mellől alig ellépve olvastam végig földbe gyökerezett lábakkal, máig ható ilyen tájékozódási pont.

Kucsera ugye csak a saját érdekeit nézi, és bármi, bárki, aki és ami érdekeit sérti már nem ellenfél, hanem ellenség. Az ellenfél egy jó játékban partner is, akire, ha nagy a baj, számítani is lehet, mint fair play játékosra. Az ellenség láttán azonban minden megengedett, hiszen lehetetlenné akar tenni, pedig csak hatalom van veszélyben a jólét nem. A szocializmus meg a baloldaliság egyformán igaz jelentés nélküli szavak ma már. Persze az lenne a jó, ha mindig olyan emberek lennének irányító pozícióban, akik a többségnek elérhető munkahelyet, a kornak megfelelő jövedelmet biztosítanak. Ez a cél a mai jobb és baloldali politikával egyaránt elérhető a külföldi tapasztalatok alapján. A konkrét megoldási javaslatok és tettek jelzik a jót vagy a rosszat. Az oldalakat inkább az őket támogató pénzügyi csoportok határozzák meg nem egy eszme valamelyik oldalról. Jobb is hogy kerüljük a múlt században lejáratott elveket.

Nagyon nehéz az u.n. demokrácia jó megélése. Nyilván propaganda hatására is, de a gondolkodó, megfontolt emberek többsége is változást akart 2010-ben. Oka volt ennek, elfogadható, hogy az ellenfél tevékenységének ebben a döntésben ugyancsak jelentős szerepe volt. Ennek belátása nélkül, kizárólag az ellenségképzés propagandájával törni egységre és győzelemre számomra, egy gondolkodó értelmiséginek nem vonzó. Túlzottan kilátszik a „nem én vagyok hatalmon, tehát fasizmus van” igen gyenge típusosan Kucsera-i érvrendszer.

Kucsera tényleg csak a saját körének egységét képes észlelni, sajátos vakság. Egy biztonságos lét feltételeit egy közösségben, szélesebb spektrumban is látni és láttatni kell. A tisztességes önérdektől lehetőleg független jóakarat, és a fizikai, szellemi és érzelmi gyökerek tisztelete elengedhetetlen. Kucserai módon ez sem lehetséges. Végigolvastam az aláírók névsorát. Csaknem valamennyit ismerem olvasmányaimból vagy értelmiségi események során, többekkel személyesen is találkoztam. Tevékenységüket becsülöm és tisztelem. Hölgyeim és uraim, kedves barátaim, ez az értelmiségi egység nem fog létrejönni azt hiszem. Ennek ellenére ne tekintsük egymást ellenségnek és szeressük egymást is meg a közösséget is, amelyben élünk, függetlenül attól, kinek, kiknek a hatalomba jutását támogatjuk.

Fekete Márton, MTA doktor