Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a magyar büntetőjogi gyakorlatban előnyt élvez az, aki elbliccelte a hittanórákat. Ugyanis, ha nem lóg hittanról, akkor tudja, mit jelképez a kilencágú gyertyatartó, és akkor gyötrődhetne a dutyiban.
„Eddig is tapasztaltuk már, hogy a tudatlanság az élet számos területén könnyebbé teszi az előrejutást, így nem meglepő, hogy a bíróság szemében is enyhítő körülmény, de nem szívesen vonnánk le a nyilvánvaló következtetést: ütődöttek, elmeháborodottak, agyatlanok, rajta! Tiétek a világ! Ha valamelyikőtök mégis ismerné a vallási jelképeket, az tartsa titokban! Mert ha azok közül megrongáltok egyet, abból baj lehet. Mert a vallási jelképek rongálását a magyar törvények roppant szigorúan büntetik.
Más köztéri tárgyak és objektumok rongálását nem, csak a vallási jelképekét. Tehát a padot, a buszmegállót, a KRESZ-táblát, a közlekedési lámpát, a köztéri szobrot nyugodt lélekkel lehet rongálni – legalábbis a bírósági ítélet szerint – mert azok nem vallási szimbólumok. Megjegyzendő, s ez a leendő elkövetők javára szól, a bizonyítás kényszere a vádhatóságot terheli, azaz, ha valaki csákánnyal nekiesik a Szent István-bazilikának, akkor az ügyésznek bizonyítania kell, hogy a tettes tudatában volt a megrongált objektum szakrális jellegének, különben a garázdát némi ejnye-bejnye kíséretében próbára bocsátják.
Ezúton hívnánk fel a T. Bíróság szíves figyelmét, hogy a kereszt nem minden ábrázolásában vallási jelkép, viszont az ötágú csillag számos esetben lehet, míg a turul szinte mindig az.”