Nem lehet önhittnek lenni – Mandiner2013 III.

2013. december 30. 17:32

Erkölcsi megújulás nélkül és a lejárt szavatosságú jel-, és hívószavak mantrázásával ennél többet aligha várhatunk a ballib politikai élcsapattól.

2013. december 30. 17:32
Tauglich
Mandiner

Idén 2010-hez2011-hez és 2012-höz hasonlóan újra, immár negyedik alkalommal kérdeztük meg mandineres bloggereinket: hogyan értékelik a 2013-as évet? A napokban posztsorozatunkban válaszolnak kérdésünkre. 2013-as évértékelő sorozatunkat a Fortepan 1913-as képeivel illusztráljuk.
Tauglich válasza.

*

Az év lúzere: a honi balliberális ellenzék (khm... mínusz LMP)

Az október 23-án önként és dalolva megtartott Műegyetem-rakparti tragikomikus esztrádműsor újfent bizonyította, hogy a naftalinszagú, egymással acsarkodó panoptikum csatasorba állításával aligha fog 2014-ben megüdvözülni a politikai balfél. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a már-már messianisztikus hittel várt Bajnai Gordonról rapid gyorsasággal bebizonyosodott: hiábavaló a hazai és külföldi spin doktorok sokasága és az erősen megkopott szárszói szürkeállomány által történt nyári pajzsra emelés. A ballib ellenzék vezérének kiszemelt vállalatvezető és az egykori Gyurcsány-kormányt különféle posztokon végigbekkelő tisztviselő mindenféle politikai ösztön és karizma híján tökéletesen alkalmatlan a rá osztott szerep megformálására. Ennek folyományaként az akár kriptoliberálisnak is tekinthető Együtt-PM pártszövetség a legújabb felmérések szerint Bajnai egykori főnöke, Gyurcsány Ferenc olajfa koalájával vetélkedik a parlamenti küszöb magasságában. Emellett az utódpárti poggyászt, valamint a dilettáns és végletekig korrupt kormányzás rossz emlékét levetni alig bíró MSZP is legfeljebb a tisztes helytállás reményében fordulhat rá a választási évre. Hiába, erkölcsi megújulás nélkül és a lejárt szavatosságú jel-, és hívószavak mantrázásával ennél többet aligha várhatunk a ballib politikai élcsapattól. Ugyanakkor nem lehet önhittnek sem lenni, a meccs még egyáltalán nincs lejátszva.

Az év nyertese: Fekete György és a Magyar Művészeti Akadémia

Ki gondolta volna az Antall-kormány idején, hogy a Kádár-korból megörökölt alkotóművészeti ernyőszervezet, a Művészeti Alap felettébb ellentmondásos körülmények között történt szétcincálása körül aktívan bábáskodó egykori helyettes kulturális államtitkár a második Orbán-kormány idejére egy köztestületté emelt egykori baráti társaság élén szabályos kultúrpápává lép elő? Pedig ha valakinek, neki érdemei elismerése mellett már két évtizede bérelt helye volt a politikai panoptikumban, hogy a továbbiakban minden energiáját műalkotásai megvalósítására fordíthassa. Ám nem így történt, hiszen a rendszereket és kormányzatokat minden esetben szívósan, akár jelentős állami díjakkal abszolváló belsőépítész a Makovecz Imre halálával – más jelentkező híján – megüresedő helyre, egyenesen az MMA elnöki posztjáig emelkedett. Amivel alapjáraton nem is lenne baj, ha köztestületként, a magyar művészeti élet egyedüli és kizárólagos letéteményeseként e szervezetet nem betonozták volna bele az új alkotmányba. Mert kétség nem férhet hozzá, hogy egy, a mindenkori kulturális kormányzat által gebinbe kiadott, havi apanázsos rendszerben tagjait eltartó művészeti szervezet minden ízében ellentmond nem csak a jó és felelős (kulturális) kormányzás, de az alkotói szabadság minimális kritériumainak is, mindamellett totálisan anakronisztikus elgondolásokat tükröz. És persze hiába találunk az Akadémia tagjai között számos kiválóságot, ha azt felettébb autoriter módon egy régen letűnt kor erősen problematikus ízlésvilággal megáldott képviselője irányítja. Egy szó mint száz, ebben az ideig-óráig nyertes csapatban nem lehet könnyű feladat felhőtlenül örömködni még akkor sem, ha az MMA jelentős ingatlanokkal – Pesti Vigadó, Hild-villa –, a Műcsarnok használatba vételével, valamint különféle, a kultúra területét érintő állami beruházások, tervpályázatok, művészeti zsűrik, stb. meghatározó döntéshozójaként lehet jelen mindenhol a 2014-es évtől.

Az év embere: Ferenc pápa

Gyakorló lutheránusként bátran elmondhatom, hogy Buenos Aires érsekeként idén a pápai trónt megejtő egyszerűséggel elfoglaló és gyakorló Juan Antonio Bergoglio üde és friss levegőt hozott nem csak a katolikus egyház, de a teljes nyugati kereszténység életébe, ami talán pozitív hatással lehet a végletekig elidegenedő, a kor problémáit egyre kevésbé értő és kezelő európai kontinens közéletére is. Hogy Ferenc pápa személyét és tevékenységét úgy a poszthatvannyolcas balfél, mint egyes konzervatív katolikus körök – egyelőre különféle intenzitással – egyaránt támadják, a napnál is világosabb bizonyíték arra, hogy Róma püspöke minden bizonnyal jó úton halad. Az evangelizáció megújítása, a párbeszéd és az új nyelvezet szorgalmazása, a világiak eddiginél nagyobb részvétele a katolikus egyház dolgainak alakításában, mellyel párhuzamosan szakítani kell a túlzott klerikalizmussal és a gyakran taszítóan geil és álszent kegyességgel, nos ezek a szándékok mind-mind örömteli fejleménynek tekinthetők.

Halottaink 2013-ban

Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászók; Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó; Halmos Béla népzenész; Szokolay Sándor zeneszerző; Kézdy György színművész; Bárdy György színművész; Morell Mihály vágó; Maár Gyula filmrendező; Király Tamás divattervező; Rácz Sándor 1956-os munkásvezető; Horn Gyula 1956-os karhatalmista, egykori miniszterelnök; Für Lajos politikus, történész.

Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök; Peter Gilmore angol színész; James Gandolfini amerikai színész; Peter O’Toole angol színész; Ray Manzarek zenész, Lou Reed zenész.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 69 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bsandor
2013. december 31. 11:30
Gratula,Boldog Újesztendőt a Mandiner köziróinak...na jó dög vok hasznlni a hosszúit
nyoooc
2013. december 31. 10:26
Lehetni lehet, csak nem szabadna! De ezt mondani, úgy látszik, falra hányt borsó! :(
hátakkor
2013. december 31. 09:50
Az év videója: http://youtu.be/fYHSTbCBbno
Akitlosz
2013. december 31. 06:07
Na és konkrétan mit értünk erkölcsi megújulás alatt? Nevezzék át a Magyar Szocialista pártot Magyar Erkölcs pártra? Attól még ugyanaz a párt marad. A rapid gyorsaság mit jelent? Olyasmi, mint a blőd hülyeség? Egy újságírónak nem kellene legalább négyesnek lennie fogalmazásból? A vörösöknek pedig 1990. óta nem volt ilyen nehéz választásuk, mint 2014. lesz, de így is megszerzik a második helyet valószínűleg. Az azért csak részben az ő saruk, hogy ma egy halom egykori Mszp-s politikus már a saját pártját vezetve indul a választásokon, s persze mindegyik az (egykori) Mszp-s szavazótáborra pályázik Gyurcsány, Bajnai, Bokros, Szily, Schmuck .. az összesnek saját párt kell. Mi értelme volt szétválni, ha aztán meg össze akarnak fogni? Mi értelme összefogni, ha egy pártként sem képesek együttműködni? Több pártként még nehezebb. Az Mszp-től már az is nagy szó, hogy képes volt megőrizni a fő kihívő pozícióját, a második helyet. 2010-ben ezt nem gondoltam volna, azt vártam, hogy feltör a Jobbik a második helyre, de ez eddig nem következett be, pedig a vörösök tényleg mindent megtettek, felszalámizódtak, de még így elég erős maradt az Mszp. A legutóbbi közvélemény kutatási adatok szerint a Dk is meglepően jön fel. Ezt sem gondoltam volna. Szóval csak Bajnai az egyértelmű bukta, talán a parlamentbe sem jut be. Gyurcsány erre már lassan esélyesebb.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!