Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Az emberi jogok ebben az országban ma nem számítanak megkérdőjelezhetetlen értékeknek.
„A hatóságoknak négy év sem elég arra, hogy döntés szülessen arról, hogy valaki elkövetett-e egy bűncselekményt. Az állam úgy nyer időt, hogy lehetővé teszi, hogy a vádlottat bírói ítélet nélkül is korlátlan ideig fogva tarthassák.
Egy egész busznyi szélsőséges az iskolai órák közötti szünetben játszó cigány gyerekeket félemlít meg. A rendőrségnek ez nem elég ahhoz, hogy azonnal eljárást indítson.
Tűrhetetlen az a mindennapi rasszizmus, ami a romákat sújtja. Mégis romákat ítélnek el rasszista gyűlöletbűncselekmények elkövetése miatt.
Ez mind Magyarországon történt 2013-ban. Az emberi jogok ebben az országban ma nem számítanak megkérdőjelezhetetlen értékeknek. Húsz évvel azután, hogy a magyar jogrendszer részévé vált az Emberi Jogok Európai Egyezménye, ott tartunk, hogy a magyar jogvédelmi mechanizmusok helyett, ha valaki emberi jogi jogsérelmét orvosoltatni akarja, akkor ezt reálisan már csak a strasbourgi bíróság előtt teheti meg.
Az emberi jogok napján nem ünnepelünk, mert nincs okunk ünnepelni.
Nemcsak ezen, hanem a maradék háromszázhatvannégy napon is minden, az emberi jogok iránt elkötelezett embernek személyes felelőssége, hogy felvállalja a meggyőződését. Csak így lehetséges, hogy aki az állam elfordulását az emberi jogi értékektől elfogadhatatlannak tartja, megerősödhessen abban: nem ő gondolkodik rosszul.”