Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
Hiszek a rezsicsökkentés politikájában. Én azt látom, hogy amerre megyek, odaköszönnek az emberek, és drukkolnak nekem, hogy minél több ilyen ügyet el tudjak intézni. Interjú.
„Számon tartja, hogy mennyit spórolt a rezsicsökkentéssel?
Nem tartom számon, a feleségem vezeti ezeket a számlaügyeket.
Nemrég azt mondta, az a cél, hogy mindenki rezsije csökkenjen, és hogy mindenki tudja azt is, hogy mennyivel csökkent. Éppen a rezsibiztoshoz nem jutott el a pontos szám?
De eljutott, a feleségem ezt otthon pontosan tudja, az nekem annyi, mint ha én tudnám.
A felesége otthon nem hirdeti ki?
Lehet viccelődni, nem bánom, ha van ennek egy kis humoros arcéle, és egy kis iróniával közelítünk az egészhez; az a gáz, ha cinizmussal.(...)
A rezsialkotmányról beszélünk?
Szeretem az Index sok cikkét, meg az iróniát, meg a jó vicceket is, de ezt szerintem nem érdemes elviccelni. Ez nem rezsialkotmány, annál egy kicsit több. Egy óriási rendszer átalakításáról van szó. Ebben a rendszerben az állam szerepet akar vállalni. Azt mondja a kormány, hogy a rendszert úgy alakítjuk ki, hogy kifizethető legyen a magyar családoknak. Az irány jó, meg jó felé haladunk, de aki nem hazudozik, az látja, hogy az elkövetkező tíz évben még nem lesznek német szinten a fizetések. Amíg pedig nincsenek német szinten a fizetések, addig a magyar fizetésekhez kell szabni az árakat. Annak csökkentjük az árát, aminek tudjuk.
Az élelmiszernek nem tudják?
Én most a közműszolgáltatásokról beszélek.
Csak azért kérdezem, mert az élelmiszer is a megélhetés része.
Majd szívesen beszélek erről is, jó? Bár ez nem az én asztalom, ezt inkább a Fazekas miniszter úrral kéne megbeszélni. De az azért érdekelne, hogy megkérdezték-e az elvtársakat, hogy amikor ők hatalmon voltak, akkor minek csökkent az ára. Visszatérve a rezsicsökkentésre, az árcsökkentést úgy lehet biztosítani, ha közösségi tulajdonba kerül a közműcégek egy része. Ezt szabályozással fogjuk biztosítani. Nincs itt szó államosításról. Amit az állam bevásárolt, piacon vásárolta be, bocs. Ha azt mondják a mostani tulajdonosok, hogy köszönik szépen, nekik elég volt, akkor belép az állam vagy az önkormányzat.
Akkor ezt fordítsuk le úgy, hogy az állam a szabályozói hatalmával élve eladásra kényszerít cégeket, hogy tulajdonossá válhasson.
Nem, nem ez a cél. Az a cél, hogy megfizethető legyen a szolgáltatás, és ahhoz ez az egyetlen út vezet. Az előző utak üzemképtelenek voltak.”