Január elsejétől minden megfigyelt áldozat tudhatja és nyilvánosságra hozhatja a róla jelentő, neki ártó ügynök nevét. Nincsen többé „letakart név”.
„Amihez volt bátorságuk a lengyeleknek vagy a cseheknek, akik a rendszerváltást követően megalkották lusztrációs törvényüket, ahhoz idehaza hiányzott a politikai akarat. Így aztán mi a szocializmusban tevékenykedő ügynökökről és tartótisztjeikről mindig megtudtunk valamit, listák keringtek, könyvek íródtak, nevek dobódtak föl, dossziék kerültek elő, és beszervezési lapok tűntek el. De máig csak sejtésszerűen, esetlegesen tudják az áldozatok, kik figyelték őket, kik jelentettek róluk, kik törték derékba pályájukat, kik tették tönkre életüket. Túl sok volt nálunk a maszatolás, és túl esetleges a megvilágító szándék. Igaz, a Történeti Hivatalban, amely 1997-ben átvette a volt állambiztonsági iratokat, bárki beletekinthetett a pártállamban róla vezetett megfigyelési dosszié(k)ba, ám a róla jelentő ügynökök neve letakarva maradt. Következtetni lehetett, egyértelműen tudni nem. Történészek szerint negyedmillióra tehető a pártállami ügynökök száma, de csak a töredéküket ismerhetjük, azonosíthatjuk név szerint.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának megalakulásáról szóló törvény ezt a lépéshátrányt akarja enyhíteni. Január elsejétől minden megfigyelt áldozat tudhatja és nyilvánosságra hozhatja a róla jelentő, neki ártó ügynök nevét. Nincsen többé »letakart név«. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára a parlamentben elmondta, hogy a bizottság együtt fog működni az ügyészséggel, és bűncselekményre utaló iratokat mint politikai okokból elkendőzött ügyek bizonyítékait továbbíthatja akár peres eljárás megindítása céljából. Ha a forradalom és szabadságharc során elrendelt sortüzekre (másfél hete volt a salgótarjáni sortűz 57. évfordulója!), az 1956 utáni megtorlásokra, kivégzésekre gondolunk, a bizottság létrehozatalának jelentőségét, bár az utolsó utáni pillanatban történik, nem szabad alábecsülni.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Rétvári Bence miniszterhelyettes a parlamentben kijelentette, 2010-ben csak 81-en ültek börtönben pedofil bűncselekmények miatt, most pedig a számuk elérte a 700-at, ez pedig azt jelenti, hogy a baloldali kormányzás alatt 600 ilyen ember sétálhatott szabadon.
A politikus azt is megmutatta, hova fognak megérkezni a migránsokat szállító buszok.
„Nem fogjuk hagyni, nem élhet vissza a képviselői hatalmával” – üzenték meg a Tisza Párt elnökének.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
