Svájc: újra győztek a józan parasztok

ez a cikk egy faszság

"Igazán eltanulhatna Svájctól egy adag józan paraszti racionalitást az anómiás, állammániás magyar társadalmunk." a népszavazás intézményét kellene eltanulni, s akkor hamarosan más világ lenne itt is. Magyarországon az állam dönt, Svájcban a nép. Ez a nagyon nem mindegy, s ebben Svájc a világon egyedülálló ország. Jobban is működik az összes többinél. Magyarországon semmilyen törvényes lehetőség sincsen rá, hogy a józan paraszti ész alapján szülessenek a döntések. "Nem tudnám elképzelni, hogy nálunk milyen eredménnyel zárulna egy tavalyi vagy a mostani témáról kiírt népszavazás." Én meg azt nem tudom elképzelni, hogy hagynák, hogy a magyar nép dönthessen.

Ez a cikk nagyon demagogra sikeredett. Semmilyen tekintetben nem lehet összehasonlitani a két országot. Svávban több száz éve hasonló rendszerben élnek és dolgoznak az emberek, nálunk volt a cucilizmus és utána egy gengszeter váltás (folytatás). A generációkon át folytatott minőségi munka megfelelő díjazásban részesül és nem harapodtott el a kapzsiság. Stb.,stb. Náluk egy boltos örül, ha a boltjából tisztesen megél családjával és vigyáz rá, hogy ez így is maradjon. Nálunk akinek van egy butikja, az meg van róla győződve (a szoci multból adódóan, kis adócsalással fűszerezve), hogy neki meg kell gazdagodnia. Ugyanez érvényes a vállalkozók újonnan létrejött széles tömegeire, hogy a munka mennyisége és minősége és az elkért ár véletlenül találkozik csak. Ezen túllépni nehéz, mert az emberek többségének vészesen lapos a bukszája. Tegyük hozzá a rendszerváltáskor kialakult gazdasági és politikai elit emberek elötti mintáját. Mindezen dolgokból száz különbség adódik (Nem csak nálunk. Kérdezze meg a volt szövetségi németeket a Keletnémetekről.) Azt is tegyük hozzá, hogy nálunk (mint az bebizonyosodott) csak az államra számíthatnak az emberek. Annak szabályozó és korlátozó szerepére, a versenytársak nélküli idegen tőke kezébe dobott magyar gazdasági szereplőkkel szemben. Szóval a nagy fellengzős beszéd helyett érdemes volna átgondolni a témát, a folyamatokat és nem bedőlni az őcska lekicsinylő propagandának.

Amit ebben a cikkben Rajcsányi előad, az kb. ugyanolyan demagóg fasság, mint maga a téma amiről a svájci népszavazás szólt. Hogy lehet egyáltalán összehasonlítani egy évszázadok óta nyugalomban, vagy száz éve változatlan államrendszerben és elképesztő gazdagságban elő társadalmat a magyarral, amely amellett hogy végigszenvedte a XX. század minden szörnyűségét és ugyanezen idő alatt vagy öt rendszerváltást, 40 év komcsi elnyomással megspékelve, hogy aztán a globális kapitalizmusba is csak hendikeppes alávetettként tudjon csatlakozni. Komolyan hihetetlen hogy egy látszólag értelmiségi újságírónak ennyire ne legyen fogalma egy adott társadalom milyensége és annak történelme, gazdasági helyzete között, és ilyeneket le tud írni, hogy "Igazán eltanulhatna Svájctól egy adag józan paraszti racionalitást az anómiás, állammániás magyar társadalmunk." Most vagy ennyire buta, vagy álmodozik. Csak ugye butának lenni, meg álmodozni az italboltok törzsközönsége is tud, ahhoz nem kell komzervatív gondolkodónak lenni... Valami megoldási javaslatot, Gellért, meg a többiek, azért vagytok ti a fiatal értelmiség, és nem azért, hogy azon keseregjetek hogy mé' nem vagyunk Svájc.