Török Gábor új elemzői eszköze a suttogó propaganda
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/i5FPRTG5OZBvQtgBdd96WVwhQa74EmE5gr1r16myX7Y/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2MyYjgxMjUwZDkzNTQwNmM5YjE3NzA3M2FlODE5MjY0.jpg)
A tévedés joga mindenkit megillet, de ha egy politikai elemző rendszeresen összevissza beszél, az erősen túl van a hibahatáron.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/i5FPRTG5OZBvQtgBdd96WVwhQa74EmE5gr1r16myX7Y/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2MyYjgxMjUwZDkzNTQwNmM5YjE3NzA3M2FlODE5MjY0.jpg)
A nyolcvanas években Bibó neve lett az az új konszenzus, amit a szocializmus hazugságai ellenében a tisztesség nevében fel lehetett mutatni. Egységesen, bal-jobb megkülönböztetés nélkül.
„Az európai társadalomfejődés értelme című utolsó, magnetofonba mondott művében például Bibó leszámolt a korábbi korszakok, történelemfilozófiák hasonlataival, amelyek a társadalom fejlődését valamiféle forradalmi folyamatnak, harcnak tekintik, ahol az erősebb legyőzi a gyengébbet, a nagy hal megeszi a kicsit. Európa történelme Jézustól és a római jogtól napjainkig éppen arról szól, hogy megpróbáljuk kiküszöbölni a társadalom életéből a félelmet és az erőszakot. Inkább tekintsük egy erdőnek a világot, ahol osztoznak az erőforrásokon a szereplők, egymásra utalva és együttműködésben tudnak életben maradni, ahol a lehullott lombból avar lesz… Ehhez képest retorikában és békemenetben azóta visszatértünk a harc, háború, ellenség fogalomkörhöz, ami bizonyára nagy illetlenségnek számított volna az egykori Bibó Kollégiumban.