A könyvégetés

2013. november 21. 10:15

Igazi kihívás ez, a kortárs nemzetiszocializmus félreérthetetlen üzenete: mindennek és mindenkinek pusztulnia kell, ami s aki nem tartozik a fajelmélet ideológiai univerzumába.

2013. november 21. 10:15
György Péter
Litera

„Radnóti azért is különösen veszélyes, mert zsidó létére hosszú évtizedek alatt milliónyi magyar ember tanulta, mondta, hallotta a verseit, s bólintott rá azokra, ejtett könnyet, tekintette sajátjának. S a nemzetiszocializmus semmit sem gyűlöl jobban, mint ezt: a fajelméletre mit sem adó Magyarországot. Semmi sem árt nekik jobban, mint ez a példa: mifelénk nagy költő lehet az, aki nekik egyszerűen egy kommunista zsidó volt.

Érthető, tiszta tanítás ez, a könyvégetés nyelvén elbeszélve: a gyűlöleten kívül nem számít semmi. S innen aztán ki-ki dúdolhatja magában az Egy szerelem három éjszakájának egy-egy sorát.
Például ezt:
»Ki mondaná meg, hová lettek
A boldogtalan álmodók?«

Akármint is: az ártatlanság korának vége. Békés humanistáknak, békétlen posztmoderneknek, tanult hipsztereknek és lázadó jampeceknek, öregedő tanárembereknek és középkorú éjszakai hősöknek, avantgarde selyemfiúknak és tündöklő szépasszonyoknak, ígéretes szelíd költőknek és dúlt slam poetry-bajnokoknak, zord és undok tudósoknak, mindazoknak, akik ezt a lapot is olvassák, vagy legalább olvasását imitálják, mind együtt meg kell tanulnunk, hogy most vissza kell szereznünk az otthonunk, amelynek egyes napjait és rettenetes éjszakáit már elfoglalták a nemzetiszocialisták. Sejtelmem sincs, hogy mi a megfelelő harcmodor, melyik nemzedék miként vívjon, s miféle csatát. Nem programot hirdetni írtam ezt. Ellenben becsületből és jóreménységből. Nem tudom, hogyan kell küzdeni a nemzetiszocializmus rohamcsapatai ellen, de attól tartok, hogy azt most mindannyian megtanuljuk.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kaktuszvirág
2013. november 22. 04:53
Mint kiderült,egy többszörösen büntetett előéletű pápai illetőségű cigány hajtott neki a Radnóti szobornak,helyismeret hiánya miatt.Na most ezt a cigányt perelje be a TASZ antiszemitizmusért!
kaktuszvirág
2013. november 22. 04:50
Mint kiderült,egy többszörösen büntetett előéletű pápai illetőségű cigány hajtott neki a Radnóti szobornak,helyismeret hiánya miatt.Na most ezt a cigányt perelje be a TASZ antiszemitizmusért!
gubenc
2013. november 21. 21:38
A sok nagyképű zsidózónak meg itt egy vers a szidó Radnótitól. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
mantelman
2013. november 21. 19:26
Szerencsétlennek agyára ment a zsidósága.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!