Azt mondta Kéri László, hogy a fideszesekkel úgy kell bánni, mint a pestisesekkel, hogy szégyelljék hova tartoznak
Normális ember nem a szavazókat szidja, hanem legfeljebb a politikusokat!
Ft
Ft
29°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
08. 08.
péntek
A könyvégetés
2013. november 21. 10:15
Igazi kihívás ez, a kortárs nemzetiszocializmus félreérthetetlen üzenete: mindennek és mindenkinek pusztulnia kell, ami s aki nem tartozik a fajelmélet ideológiai univerzumába.
2013. november 21. 10:15
„Radnóti azért is különösen veszélyes, mert zsidó létére hosszú évtizedek alatt milliónyi magyar ember tanulta, mondta, hallotta a verseit, s bólintott rá azokra, ejtett könnyet, tekintette sajátjának. S a nemzetiszocializmus semmit sem gyűlöl jobban, mint ezt: a fajelméletre mit sem adó Magyarországot. Semmi sem árt nekik jobban, mint ez a példa: mifelénk nagy költő lehet az, aki nekik egyszerűen egy kommunista zsidó volt.
Érthető, tiszta tanítás ez, a könyvégetés nyelvén elbeszélve: a gyűlöleten kívül nem számít semmi. S innen aztán ki-ki dúdolhatja magában az Egy szerelem három éjszakájának egy-egy sorát.
Például ezt:
»Ki mondaná meg, hová lettek
A boldogtalan álmodók?«
Akármint is: az ártatlanság korának vége. Békés humanistáknak, békétlen posztmoderneknek, tanult hipsztereknek és lázadó jampeceknek, öregedő tanárembereknek és középkorú éjszakai hősöknek, avantgarde selyemfiúknak és tündöklő szépasszonyoknak, ígéretes szelíd költőknek és dúlt slam poetry-bajnokoknak, zord és undok tudósoknak, mindazoknak, akik ezt a lapot is olvassák, vagy legalább olvasását imitálják, mind együtt meg kell tanulnunk, hogy most vissza kell szereznünk az otthonunk, amelynek egyes napjait és rettenetes éjszakáit már elfoglalták a nemzetiszocialisták. Sejtelmem sincs, hogy mi a megfelelő harcmodor, melyik nemzedék miként vívjon, s miféle csatát. Nem programot hirdetni írtam ezt. Ellenben becsületből és jóreménységből. Nem tudom, hogyan kell küzdeni a nemzetiszocializmus rohamcsapatai ellen, de attól tartok, hogy azt most mindannyian megtanuljuk.”
Pottyondy Edina bedöntötte a Tisza Pártot Magyar Péterrel együtt
Orbán Viktorba akart rúgni, de végül Magyarba sikerült.
Professzor a politikai nyomásgyakorlás határán – Fleck Zoltán kijelentései és az egyetemi felelősség dilemmája
A Tisza Sziget elnevezésű eseményen elhangzott kijelentései nemcsak a demokratikus normák határait feszegetik, de egyben rámutatnak az egyetemi világ és a közélet közötti felelősségi határok súlyos problémáira is.
Így olvassátok a jövőben a HVG összes többi cikkét
Helyzetjelentés három órával a posztom után, amelyben felhívtam figyelmet a tiszás propagandamédia hazugságaira.
Megjöttek a franciák és a „legjobb pillanatban” kezdték el fasisztázni Trumpot
Az Umberto Eco által felidézett fasizmus-játszma még csak most kezdődött – írja Faure a liberális lapban
Olyat fogtak ki a Tiszából, ami akár európai rekord is lehet
A kifogott példány az inváziós fajok között is kiemelkedően nagy.
Összesen 86 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kaktuszvirág
2013. november 22. 04:53
Mint kiderült,egy többszörösen büntetett előéletű pápai illetőségű cigány hajtott neki a Radnóti szobornak,helyismeret hiánya miatt.Na most ezt a cigányt perelje be a TASZ antiszemitizmusért!
kaktuszvirág
2013. november 22. 04:50
Mint kiderült,egy többszörösen büntetett előéletű pápai illetőségű cigány hajtott neki a Radnóti szobornak,helyismeret hiánya miatt.Na most ezt a cigányt perelje be a TASZ antiszemitizmusért!
gubenc
2013. november 21. 21:38
A sok nagyképű zsidózónak meg itt egy vers a szidó Radnótitól.
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
mantelman
2013. november 21. 19:26
Szerencsétlennek agyára ment a zsidósága.