Alkotmánybírák korhatár nélkül

„A kormány úgy kívánja módosítani az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényt, hogy a már megválasztott alkotmánybírák mandátuma ne szűnjön meg a 70. életévük betöltésével, hanem mindaddig hivatalban maradjanak, ameddig a tizenkét éves mandátumukat ki nem töltik. Az a szabály, hogy az alkotmánybírák megbízatási ideje legfeljebb 70. életévükig tart, az AB létrejötte óta mindeddig változatlan normaként érvényesült. A jogvédők szerint alkotmányosan nem indokolható az, hogy a bírói megbízatás betöltésének lényeges feltételein a jogalkotó »menetközben«, a tisztséget aktuálisan viselő személyekre is kiterjedő hatállyal módosítson.

Az eddigi rend felrúgása egyértelmű folytatása az AB politikai megszállásának. A kormánypárt már 2010-ben úgy változtatta meg az alkotmánybírák jelölési szabályait, hogy egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül is javaslatot tudott tenni az alkotmánybírák személyére. Ezen szabály elfogadása után választották meg Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány egyik miniszterét és Bihari Mihályt. Ezt követően 2011. szeptember 1-jétől felemelték a testület tagjainak létszámát 11-ről 15 főre, és ennek révén egypárti jelöléssel és támogatással öt új alkotmánybírót szavaztak meg. A 70-éves szabály alapján idén még két alkotmánybíró mandátuma szűnt meg – köztük Biharié –, akiknek helyére a kormánypártok ismét saját embereiket állíthatták. Így állhatott elő az a helyzet, hogy ma nyolc hivatalban lévő bíró, az alkotmánybírák többsége olyan eljárásban nyerte el megbízatását, amelyben a szabályok a kormánypártok exkluzív jogaként biztosították saját támogatottjaik alkotmánybíróvá választását.

A készülő szabály szerint pedig öt újonnan megválasztott alkotmánybíró mandátuma nem fog megszűnni a 70. életéve betöltésével. Balsai István mandátuma 6 évvel és 5 hónappal, Dienes-Oehm Egoné 8 évvel és 8 hónappal, Pokol Béláé 3 évvel és 4 hónappal, Salamon Lászlóé 7 évvel és 2 hónappal, míg Szívós Máriáé 3 évvel és 9 hónnappal hosszabbodik meg.

A kétharmados többség közel háromszáz bíró megbízatását szüntette meg a hetvenéves életkorhatár elérése előtt hasonló, csak éppen a nyugdíjkorhatárt csökkentő törvénymódosítási technikával A kizárólag a kormánypárt által immár tizenkét évre megválasztott alkotmánybírák azonban közel 80 évesen is bíráskodhatnak majd.

Az egypárti támogatással, politikai és társadalmi konszenzus nélkül elfogadott Alaptörvényt tehát még több parlamenti cikluson át olyan alkotmánybírák fogják értelmezni és alkalmazni, akiket politikai konszenzus nélkül választottak meg, és egyoldalú politikai megfontolások alapján tartanak meg a törvényben előírt életkoruk betöltése után is.”