Bíráskodás korhatárral és korhatár nélkül

Török Gábor vetette fel néhány hete, hogy az Alkotmánybíróság 2010 óta megválasztott tagjai közül hárman is betöltik a 70 éves kort a következő ciklusban, s ezzel lejár a mandátumuk. „Egyrészt ennyit a hosszú távú bebetonozásról, másrészt pedig, ha nem lesz jövőre senkinek kétharmada, érdekes lesz az új tagok megválasztása...” – írta.

Nem kellett sokat várni, hogy megismerhessük a kormány álláspontját a kérdésben: a múlt héten benyújtott törvénymódosítási csomag részeként eltörölnék – pontosabban jelentősen enyhítenék – a 70 éves korhatárt az Alkotmánybíróság tagjai esetében. Ha ebben a formában fogadják el a javaslatot, akkor a jövőben csak a megválasztásakor kell 70 évesnél fiatalabbnak lennie az alkotmánybíráknak, ha megbízatásuk során töltik be a hetvenet, akkor hivatalban maradhatnak.

Hogy a kormány miért érzi szükségesnek ezt a változtatást, az egyáltalán nem derül ki az előterjesztés indoklásából: „Az Alaptörvény ötödik módosítása miatt az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szükséges terminológiai változtatások és hivatkozás-pontosítások mellett a rendelkezés az Alkotmánybíróság tagjainak Alaptörvényben foglalt megbízatási idejét korlátozó rendelkezést helyezi hatályon kívül, valamint olyan alkalmazási szabályt ad, amely az új rendelkezést a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazni rendeli. Ezzel párhuzamosan a rendelkezés az alkotmánybírává való megválasztás feltételévé teszi, hogy a jelölt a 70. életévét még ne töltse be.”

Nehéz is lesz megindokolni, hiszen a kormány eddig éppen ellenkező irányban módosította a bíráskodás korhatárát. Előbb azonnali hatállyal csökkentette azt 70-ről 65 évre (ez később alkotmányellenesnek bizonyult), majd fokozatosan. Ráadásul a hírek szerint az alkotmánybírói korhatár liberalizálásával egy időben az egyetemi oktatók esetében is bevezetnék a 70 éves nyugdíjkorhatárt.