„Többen (kábé ketten) kérdezték már, hogy nem ciki-e DK-snak lenni. Röviden és tömören megválaszolhatnám azzal, hogy ha annak érezném, nem lennék DK-s. Bővebben kifejtve: nem ciki. Sőt, büszke vagyok, hogy a DK tagja lehetek, és bár nem gondoltam, hogy lehetséges, de az elmúlt napokban ez a büszkeség még nagyobb lett. Mire is alapozom ezt? (…)
A DK az egyetlen mérhető párt, amelyik következetesen kiáll a felelős kormányzás mellett. Az egyetlen párt, amelyik büszkén vallja nyilvánosan az elveit, akkor is, ha ezzel kisebb az esélye arra, hogy választást nyerjen. Amelyik semmiképp sem ígér meg extra nyugdíjemelést a győzelemért, vagy sokadik havi fizetést. Nem fogunk soha belemenni az ígéretlicitbe, mert azzal csak kárt lehet okozni. Az egyetlen ágazat, ami mindenképp több pénzt kell, hogy kapjon szerintünk, az az oktatás. Mondja ezt úgy a DK, hogy jelentős arányban 40 év (vagy még több) fölötti a szavazóbázis. S mégis az oktatást helyezi a DK a homlokterébe, nem a nyugdíjakat. Mégis támogatják elegen- mert sokan kiábrándultak már az ígérgetésből és végre felelős, őszinte, egyenes beszédet akarnak. Az pedig a DK specialitása.
Röviden összefoglalva: minden arra mutat (teljesítmény, elvek, kommunikáció), hogy semmi szégyenkeznivalóm nincs a DK miatt. Sőt: ÁTKOZOTTUL BÜSZKE VAGYOK RÁ, HOGY A TAGJA LEHETEK!”