„A balliberálisok máig nem tudnak mit kezdeni ötvenhattal, és nem is akarják megérteni. Náluk, az elvtársi szokásokhoz híven Nagy Imrével és társaival kezdődik és fejeződik be a forradalom. Hozzájuk hű történészeikkel úgy szeretnék beállítani 1956-ot, hogy az alapjában a reformkommunisták – revizionisták – terméke. Szájukra sem veszik a pesti srácokat – Vándor Bélát, a Golyóállót, Kócost, Wittner Marit, Sticker Katit, Mansfeld Pétert –, az egyetemistákat – Tóth Ilonát, a megkínzott orvostanhallgatót, a hősi halált halt Gérecz Attilát, a költőt, Hrabovszky László mérnökhallgatót, a sebésznek készülő Rácz Józsefet, – a munkásokat – így a Pongrátz testvéreket, a Széna téri Szabó bácsit, Dénes Jánost, avagy a barna pópát, a budai Vár védőjét, Vazul atyát, és sorolhatnánk hosszan. Igenis, ők harcoltak, ők adták a vérüket, ők voltak a hősök, a bátrak, ők arattak világraszóló győzelmet a fővárosban – ha csak rövid időre is – a világ legerősebb hadserege, a szovjet felett. Róluk nem beszélnek. Tollasi Ilona a Baross téri fegyvereseknek, Nickelsburgéknak főzött a Péterfy Sándor utcai kórház konyháján. Emiatt Biszkuné dr. Tóth Matild bírónő hét és fél évre ítélte. De Ilonának nem ez fájt a legjobban, hanem az, hogy Eörsi István egyik könyvében a harcoló lányokat nemes egyszerűséggel utcalányoknak nevezte. Tovább akarták degradálni a forradalmat. Az MSZP–SZDSZ vezette Horn-kormány, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt, egy tüntetés alkalmával megbilincseltette Pongrátz Gergely Corvin közi hőst. Ez csak előjátéka volt a 2006. október 23-i békés tüntetés véres leverésének. A szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc így tudta kezelni a forradalom ötvenedik évfordulóját. Zavarában mindössze annyit tudott tenni, hogy Nagy Imre szobrához fordult álnaiv, szűzlányos ártatlansággal:
»Imre, te mit tennél?«
A rendszerváltás után a baloldal számlájára írható, hogy az igazságtételt szabotálták, a sortüzek még élő elrendelői közül – mosonmagyaróvári, salgótarjáni – senkit nem ítéltek el, s egyetlen vérbíró sem került az igazságszolgáltatás elé, egyetlen gyilkos ÁVH-s, pufajkás nem nyerte el méltó büntetését. No, ez a szálka, ha nem gerenda a nemzet testében.”