„Amellett, hogy ennek az eltárgyiasításnak messzemenő következményei vannak a hétköznapi életre, amennyiben a személyközi viszonyok moralitását megalapozó ön- és másik iránti tiszteletet aláássa, egyúttal ellehetetlenítik magának a legitim uralomnak az újratermelését is.
Attól kezdve ugyanis, hogy normalitássá válik a csalás, a megfélemlítés és a manipuláció a választási küzdelemben, maga az a lehetőség vész el, hogy a választásokra a legitim kormányzó erők kiválasztásának eszközeként tekintsünk. Ettől fogva a mindenkori vesztes folyamatosan azzal érvelhet, hogy a választások eredménye illegitim, és a legitimitást megteremteni képes konszenzuális eszköz hiányában ennek a vádnak sem cáfolatára, sem megerősítésére nem marad lehetőség. (...)