A pártok pusztán felhasználják a roma közösségeket, azt gondolják, hogy elég négyévente tüzelőt és csirkefarhátat osztani, és már meg is van a szavazat. Interjú.
„Milyen állapotban van a roma közélet, mennyire hitelesek a roma vezetők?
A kisebbségi csoportok mindig mindent a többségi társadalomból képeznek le, a megosztottságot is. A roma szervezetek elég távol vannak az emberektől, szerintem a roma emberek is úgy érzékelik őket, mint valamiféle külső hatalmi centrumot. Vissza kell térni a klasszikus mozgalmi eszközökhöz: folyamatos kapcsolatot kell tartani, hitelesnek kell lenni, és leginkább becsületes embereknek kell csinálnia. Van min javítani.
A devecseri ügy kapcsán írta, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok kussolnak és lapítanak. A kisebbségi szervezetek nagy része ma politikai pártokhoz dörgölőzik.
A pártok megvesznek egy-egy cigány szövetségest, képviselői helyhez juttatják őket, miközben a pártstruktúrában sehol nem jelenik meg a roma reprezentáció. A pártok pusztán felhasználják a roma közösségeket, azt gondolják, hogy elég négyévente tüzelőt és csirkefarhátat osztani, és már meg is van a szavazat.
A megismételt bajai választás is mutatta, hogy a cigányságra leginkább megvásárolható csoportként tekintenek.
A szavazatok megvásárlása súlyos politikai kizsákmányolás. Ezek az akciók soha nem a megvásárolt közösségről, hanem a vásárlókról állít ki bizonyítványt. Húsz éve ahhoz vannak szoktatva az emberek, hogy egyik párt sem nyújt valós teljesítményt, akkor legalább négyévente kapjanak valamit, gondolják néhányan. Ha 25 éve nem jön be az út a cigánytelepre, ha mindenki csak ígéri, hogy lesz munka, de soha nem lett a közmunkán kívül, akkor miért higgye el valaki, hogy a politika az egy olyan dolog, amibe valóságosan lehet beleszólása?”