Egy menetelés tanulságai

„Jó volt megtapasztalni, hogy az ügy mellé állt az összes romániai magyar párt és szinte a teljes magyar politikai szféra. A szabályt erősítő kivétel – már megint – Gyurcsány Ferenc és csapata volt, hiszen a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a székely menet nem szolgálja az autonómia ügyét. Közleményükben azt írták, a székelyföldi autonómia a romániai magyar közösségek és a többségi társadalom ügye, amelyet a romániai politikai erőknek és szervezeteknek közösen kell megoldaniuk, és ebbe a folyamatba nem szabad magyarországi, gyakran szélsőséges nézeteket hangoztató szervezeteknek beleavatkozniuk. Gyurcsány egyébként legalább következetes, tőle nem is várunk mást a gyászos emlékű népszavazás óta, de azért az eléggé bicskanyitogató, hogy pártja még a székelyeknél is jobban tudja, mi tesz jót az autonómia ügyének, és mi nem.

Érdekes viszont az Együtt–PM mögött álló szellemi holdudvar ideges reakciója, amiért Bajnai Gordonék kiálltak a nagy menetelés mellett. Kálmán C. György irodalomtörténész a legnagyobb közösségi oldalon kultúremberhez méltó választékossággal kommentálta a hírt, hogy Bajnaiék is támogatják a székelyeket:

»Kiafaszt akarnak ezek nyalogatni? Na, viszlát, Együtt–PM, elment a maradék eszetek.« A Medgyessy-kormány volt külügyminisztériumi tisztségviselője, Ara-Kovács Attila (aki mellesleg kolozsvári származású) is gyorsan elhatárolódott a szövetségtől. Szerinte ők »úgy teszik magukévá a Fidesz nacionalizmusát, amiként a Fidesz a Jobbik rasszizmusát«, ezért forog a gyomra, és szégyelli, hogy a múltban volt valamilyen szinten köze hozzájuk.”