A két Rostás. Meg a többi. Az „ároktői banda”. Sajnos nem lehet elvenni az életüket. Kirekeszteni, eltüntetni, elzárni viszont kötelesség.
„A két Rostás bujkál. Az Elemér meg a Henrik. Apa és fia. Furcsa, hogy van nevük. Hiénáknak, sakáloknak, patkányoknak többnyire nincs nevük… Bujkálnak. Valahol. Pincében, ólban, széna között, rossz padláson, odakint az erdőn, fa odvában, állat rokonságnál – valahol.
A két Rostás. Meg a többi. Az »ároktői banda«. Idős, védekezésre képtelen emberekre támadtak. Mindannyiunk szüleire, nagyszüleire, dédszüleire. Összeverték, kínozták őket. Kettőt meg is öltek. S vitték, amit találtak. Az életükért rettegő öregek odaadták volna mindenüket, olykor azt a semmit is, amit magukénak mondhattak, de az állatok a szenvedést akarták. Mások szenvedését, a náluk gyengébbek szenvedését élvezték.
Visszavonok mindent. Nem állatok: emberek. Ilyenre csak ember képes. Az ilyen embereket pedig el kell tüntetni a társadalomból. Hogy mindnyájan élhessünk nyugodtan, s hogy minden tisztességes cigány élhessen nyugodtan. Mert ezek nekik ártanak a legtöbbet. De sajnos nem lehet elvenni az életüket. Kirekeszteni, eltüntetni, elzárni viszont kötelesség. Mindet, aki ilyet tesz. Örökre. (...)
Aztán azt a bírót is szeretném látni, aki meghozza a szabadlábra helyezés határozatát – mert kénytelen így ítélni négy év tehetetlenkedés és bűnös aktatologatás után! –, de nem rendelkezik arról, hogy a szabadlábra kerülő, szadista állat emberek a lehető legszigorúbb házi őrizetbe kerüljenek. Állandó rendőri felügyelet, jeladó karperec stb. Mégis, mit gondolt az a bíró? Mi járt az idióta fejében? És most mit gondol?”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Levelet írt a börtönből F. János.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Az elkövető korábban súlyos drogfüggőséggel küzdött.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Tudálékos hozzászóloknak: a magyar jog bőségesen, túl bőségesen is ad lehetőséget rágalmakkal szembeni föllépésre.
