„1. Mindennapi életük összetettsége
Olyan életet éltek, melyben minden tettük és gondolatuk egy holisztikus képbe illett bele. Nem tettek különbséget a szent és profán dolgok között, hanem mindenben Isten dicsőségét keresték. Ezt az átfogó látásmódot nekünk, modern embereknek mindenképp meg kellene tanulnunk tőlük. Úgy éljük az életünket, hogy abban különféle mozaikdarabkákat (pl. munka, család, hitélet stb.) próbálunk kezelni, de egymástól függetlenül, anélkül, hogy észrevennénk: minden egybetartozik, mindennek köze van mindenhez, minden összefügg mindennel. J. I. Packer a puritánok látásmódját így jellemzi: »Mivel az életet egységben látták, lelkiismeretes és alaposan átgondolt módon egyesítették az elmélkedést a cselekvéssel, az imádságot a munkával, a fáradozást a pihenéssel, az istenszeretetet a felebaráti szeretettel, a személyes azonosságot a társadalmival, az emberi kapcsolatokból adódó számos különböző kötelezettséget« (p. 22.). Te hogyan látod az életet? A maga összetettségében, vagy egyszerűen csak össze nem illő puzzle-darabokat látsz?