Hitelességükkel kapcsolatban elég annyit megjegyezni, hogy életüket végig szenvedés és üldözés jellemezte.
„1. Mindennapi életük összetettsége
Olyan életet éltek, melyben minden tettük és gondolatuk egy holisztikus képbe illett bele. Nem tettek különbséget a szent és profán dolgok között, hanem mindenben Isten dicsőségét keresték. Ezt az átfogó látásmódot nekünk, modern embereknek mindenképp meg kellene tanulnunk tőlük. Úgy éljük az életünket, hogy abban különféle mozaikdarabkákat (pl. munka, család, hitélet stb.) próbálunk kezelni, de egymástól függetlenül, anélkül, hogy észrevennénk: minden egybetartozik, mindennek köze van mindenhez, minden összefügg mindennel. J. I. Packer a puritánok látásmódját így jellemzi: »Mivel az életet egységben látták, lelkiismeretes és alaposan átgondolt módon egyesítették az elmélkedést a cselekvéssel, az imádságot a munkával, a fáradozást a pihenéssel, az istenszeretetet a felebaráti szeretettel, a személyes azonosságot a társadalmival, az emberi kapcsolatokból adódó számos különböző kötelezettséget« (p. 22.). Te hogyan látod az életet? A maga összetettségében, vagy egyszerűen csak össze nem illő puzzle-darabokat látsz?
2. Lelki tapasztalásaik jellege
A mai emberekre jellemző, hogy Isten szolgálata alól mindenféle kifogásokkal igyekeznek kibújni — ennek hátterében gondolataink kuszasága, érzelmeink becsapása, akaratunk megingása áll. Ezzel szemben a puritanizmusban központi szerepe volt a Jézussal Krisztussal való közösségnek, csakúgy, mint a Szentírás tekintélyének. Elismerték, hogy értelemmel, érzelmekkel és akarattal rendelkeznek, azokat viszont a Bibliának rendelték alá. Módszeresen önvizsgálatot tartottak, hogy felfedezzék helytelen vágyaikat, akaratukat, hitéleti vakfoltjaikat, rejtőzködő belső bűneiket. A hirdetett és tanulmányozott Ige náluk egybeesett: »A Szentírásról való puritán elmélkedés a puritán prédikáció mintáját követte: elmélkedése során a puritán a szívét kutatta és vonta kérdőre, igyekezett felrázni érzelmeit, hogy gyűlölje a bűnt és szeresse az igazságot, s Isten Igéjével bátorította magát, miként a puritán prédikátor tette a szószéken« (p. 23.).”
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Tarr Zoltán aspiránsa a Pride-ról így nyilatkozott: „Ilyen alapon az úrnapi körmenetet is be lehet tiltani”.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
A németek simán nyertek 6–2-re a mieink ellen.
