Megfejtették Európa kudarcának legfőbb okát – a baj nagyobb, mint bárki hinné
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
Az európai nemzetek és államok közötti rivalizáció már az újkorban katasztrofális következményekkel járt. Interjú.
„Kimutathatóak a kontinens társadalomfejlődésében az európai egység elemei a történelem folyamán?
Nincs más olyan kontinens vagy nagyobb régió a Földön, melynek egységét és sokszínűségét olyan sokat és olyan hosszan vitatták a történelemben, mint Európa. Ez már önmagában is az egység egyik elemét jelenti: rendkívül intenzív kommunikációs térről van szó, ahol a nemzetek és nemzetállamok változó erősséggel versenyeztek és együttműködtek egymással és közben folyamatosan hatottak egymásra. Nagyon fontos tehát hangsúlyoznunk, hogy Európa fogalma, s így az egység elemei is változtak az idők során.
Tehát kimutathatóak, csak éppen változtak?
Igen. Az egység jelei ott vannak egyrészt a kulturális hagyományok és értékek vonatkozásában, melyek hordozói között a kereszténység kitüntetett szerepet kap. Másodsorban a történelmi tapasztalatok szintjén: az európai nemzetek és államok közötti rivalizáció már az újkorban olyan katasztrofális következményekkel járt – gondoljunk a harmincéves háborúra –, mely előtérbe helyezte a konfliktusok szabályozását és korlátozását. Ez ugyan járt sikerekkel a diplomácia vagy a hadviselés szabályai tekintetében, de a 20. századi nagy háborúk és népirtások összességében e korai kísérletek kudarcát jelentették. E tapasztalatok döntően hozzájárultak a második világháború utáni európai integrációs folyamatok elmélyüléséhez, s az államok közötti együttműködés-rivalizáció egészséges arányainak megteremtése tekintetében kétségkívül sikeresek voltak.”