Egy régi világban Megayval

„»Egy összeesküvési ügy mellékszereplőjeként kitiltottak az ország összes középiskolájából… Jómagamnak az 1963-as amnesztiáig kellett várnom, hogy leérettségizhessek. És ott találkoztunk a Jurányi utcai gimnázium kapujában. A politikai okokból elcsapott tanár és a hasonló okból kicsapott diákja. A közkegyelem mindkettőnket a levelező tagozat látogatására érdemesített« – írja Megay László Az ismeretlen Antall József c. könyv egyik visszaemlékezőjeként. Laci öregdiákként, Antall József tanárként »látogatta« a Jurányi utcai iskolaépületet. Leendő miniszterelnökünknek csak esti-levelező szakosok oktatását engedélyezte a hatalom. Fontos: Laci 1957 elejétől kicsapásáig, 1958 nyaráig Antall tanítvány volt a Toldy gimnáziumban. (...)

Az Egy régi világban c. kötetének írásai egy még korosabb időszakot idéznek. Zömmel a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő korszak mindennapjait. Felesége, Koncz Mária szerkesztette kötetbe ezeket a Magyar Nemzetben megjelent tárcanovellákat. »Remélem, bennem még lakozik a vademberből valami« – olvasom az első írásának bevezetőjében.

Vadember volt-e Megay László? Bizonyos értelemben igen. Így vall: »Talán még nem töltenek ki teljesen a természettől idegen, aljas anyagok és indulatok. Még talán érzem azt a varázslatot, amely egy képpel történik abban a pillanatban, mikor elmúlik az, aki rajta van, és lelke maradéka a papírba vagy a vászonba költözik.« Mert a vademberek úgy hiszik, a lelkük is a fényképre kerül, amivel azon túl bárki rendelkezhet, aki ebben az elvarázsolt formában őket a kezükben tartja. És Ő ilyen nyolcvan-százéves fényképekre komponálta írásait. Megay Laci vad, be nem törhető, nem idomítható fia maradt e nemzetnek egész életében.”