Normák

„A demokrácia erős normáinak kialakítására – az új alkotmány, alaptörvény mellett – társadalmi közmegegyezés szükséges és erős társadalmi igény, hogy például a törvény rangra és beosztásra való tekintet nélkül mindenkire érvényes legyen. Ne legyenek kivételek, és a törvény őrei – ügyészek, bírók – ne féljenek keményen alkalmazni a törvény paragrafusait senkivel szemben sem.

A demokrácia normái, mondjuk a nemzeti minimum meglétének hiánya, persze más esetekben is tapasztalhatók. Ilyen a nemzeti szimbólumok tiszteletének hiánya – például a nemzeti zászló, a Himnusz, a Szent Korona és így tovább –, ezen jelképek meggyalázása rendre büntetlenül folyik. Erős demokráciákban, vagy ahol az identitásérzés erős -megint csak az Egyesült Államokra gondolok- súlyos büntetés jár az ellenük vétkezőknek. Ki merné meggyalázni, félremagyarázni például a Függetlenségi nyilatkozatot vagy kiröhögni Franciaországban a Marseillaise-t? Nálunk a koronát smici sapkának nevezhetik vagy börtönnek vizionálhatják, sőt a Himnuszt ledalozhatják. Amíg ezek az egyedek ezt megtehetik, sőt egyesek glóriát fonhatnak a fejük fölé, addig nem beszélhetünk hazánkban a demokrácia normáinak közös megegyezéséről. Tehát olyan tiltótáblák elfogadásáról van szó, amelyek egy normális országban mindenhol léteznek. Akár nevezhetjük ezeket nemzeti minimumnak. Ameddig ezek nincsenek, addig nem dőlhetünk hátra a karosszékben, s aligha gondolhatjuk magunkról, hogy itt már egy megállapodott polgári demokrácia van.”