A tisztújítás nehézségei a HÖK-ben

Bar ezt mar maskor is leirtam a mandineren egy kommentben, de most nagyon ideillik. Az elso problema a HOK-kel, hogy tul nagy a sulyuk a szenatusokban, es a kari vezetesben. Kb. 30%. Ez a gyakorlatban azt jelenti (ez most itt nem egy elhasznalt kozhely, hanem a gyakorlatban tenyleg azt jelenti), hogy ok dontenek pl. arrol, ki legyen egyetemi tanar -ez a professzor hivatalos megnevezese az egyetemi rangsorban, a tobbiek (tanarseged, adjunktus, docens) egyetemi oktatok- vagy ki vezesse a kart, vagy az egyetemet. Konkret ugyeket tudnek mondani DE-rol, de mas egyetemekrol is. Miert baj ez? Azert, mert a HOK-osok nem arrol nevezetesek, hogy a legjobb, legtehetsegesebb diakok kozul kerulnek ki. Ez egyebkent nem feltetlenul baj. Mondjuk tehetsegesek a szervezesben, stb. Ez kb. olyan, mint amikor a komenista rendszerben a gatorbol, vagy suszterbol lett egy kutatointezet vezetoje, vagy korhazigazgato. Magyaran, olyan ugyekben szavaznak nagy sullyal, amiben nem kompetensek. Mutyi: a DE-n egy felevben az osszes utovizsga dij folott a HOK rendelkezik, ami kb 300 millio forint egy felevben. Ez csak egy tetel, a koltsegvetesuk milliardos szinten van. Ennek okan allandoan puhitjak a Tanulmanyi es Vizsgaszabalyzatot. Ennek szigoritasa, esszerubbe tetele a HOK nelkul lehetetlen (lasd. feljebb a szavazati aranyt), ezert nem is lesz se szigorubb, se esszerubb. Van olyan egyetem, ahol egy targybol 24-szer lehet vizsgazni. Minden felevben minden targyat meghirdetnek legalabb vizsgakurzus formajaban. Ezek az oktatokat rendkivuli mertekben leterhelik. Ez az egyik oka annak, hogy az oktatas szinvonala visszaesett. A diakok lesz--k az eloadasokat, nem jarnak orara. Az elso egy-ket vizsgara tanulas nelkul, mintegy probakeppen mennek el. Ha egy oktato ezt latja, akkor vagy elmegy a kedve az egesztol, mert nem latja igy ertelmet a munkajanak. Sokan belefasulnak, szinten lesz---k az egeszet, vagy belekeserednek. Kicsit kisarkitottam a dolgot, es nem is mindenhol van igy, de azert nem egyedi esetekrol irok. A HOK-os fonokok egyebkent a rektorokat megszegyenito fizukat tesznek zsebre. Ehhez jon meg a tobbi mutyi. Pl. a kollegiumi helyek elosztasa. A szabalyzatban hiaba van lerogzitve, hogy ha valaki mondjuk 300 kilometerre lakik, 5.0 volt az atlaga mindig, es koztarsasagi osztondijas, letminimum alatt el, akkor annak jar kollegium. Konkret esetrol tudok, amikor az illeto nem kapta meg. Kicsit utanajart, es kiderult, hogy a HOK-os vezerek baratnoi kaptak meg az egyagyas legjobb szobakat, mondjuk a phd hallgatok helyett, es ezek a leanyok a tanulas frontjan nem teljesitettek valami jol, persze mashol meg igen, csak ezt nem kozpenzbol kellene finanszirozni a tudomany rovasara. Meg jo sok esetet fel tudnek sorolni, de nincs ertelme. Mi lehetne a megoldas? Hogyan lehetne javitani a helyzeten? Csokkenteni kellene a HOK befolyasat a szenatusokban, kari vezetesekben. Korul kellene hatarolni azokat az ugyeket, amelyekben szavazhatnak, es elvalasztani azoktol, ahol mondjuk csak tanacskozasi joguk lenne. Ilyen tervezet egyebkent volt a Hoffmann Rozsa-fele elso felsooktatasi torvenyjavaslatban, de kikerult belole. Szigoru elszamoltatas gazdasagi ertelemben. A HOK-ben eltoltott ido limitalasa. Pl. ne lehessen valaki 8-10 evig HOK-os, ne ez legyen mar egy egyetemi hallgato eletcelja. Esetleg egy minimalis tanulmanyi teljesitmeny meghatarozasa. Pl. 3.0 alatt ne lehessen HOK-os valaki. Ez mondjuk nem annyira fontos, de szerintem vallalhato feltetel. Bar ellene felhozhato, hogy akkor nem mindenki valoszto, es valaszthato. Masreszt, ervelhetunk ugy is, hogy aki vezeto akar lenni, az valamilyen teljesitmenyt azert erjen mar el. Ez egyebkent az egyetem es a karok vezeteseben is valamelyest igy van. Tehat nem lehet egyetemi vezeto valaki, ha nem docens legalabb.Tehat elobb bizonyitani kell tudomanyosan, utana lehet valaki vezeto. stb. stb. :)

Vagy például aki listáról jut be, az kit képvisel? Ott konkrétan pártra szavaznak, nem pedig személyre. Persze a mandátum úgy is egyéni, ezért nem is lehet visszakérni. Ez a látszat miatt kellett, hogy így legyen, bár egyáltalán nem a személy kapja a szavazatot, ami miatta sokszor szeretnék is visszakapni a pártok. Ez a rendszer visszássága. Az meg az illúziója, hogy képviseleti demokráciát kaptál. De valójában csak egy fityiszt. Csak a régi lett egy kicsit átmázolva, de lényegében nem változott. Csak annyi, hogy már nem egypártrendszer van, hanem kétpártrendszer (mert a többi úgyse jut a hatalom közelébe, csak szintén a látszat miatt kell). De ugyanúgy pártrendszer.

"a magyar politikai rendszer ... képviseleti demokrácia" Elvileg. A papírforma szerint. Gyakorlatilag meg pártrendszer. A választott képviselők a pártnak tartoznak hűséggel és feltétlen engedelmességgel, nem a választóiknak. Különben ki vannak rúgva a frakcióból és el vannak lehetetlenítve a parlamentben.

Én egy fősikolára és két egyetemre jártam, de az igazat megvallva sosem tudtam,mire jó a HÖK. Szó se róla, nem is nagyon érdekelt. De biztos marha fontos.