A szabadságvesztés kiszabásának lehetősége fenyegetőleg hat az újságíróra, tágabb értelemben pedig a sajtószabadságra.
„Mennyire érzed a jogszabályi környezet által fenyegetve a sajtószabadságot?
A fenyegetés szót ritkán szoktam használni, mert számomra annak súlya van. Egyedül a büntetőjog eszközét, illetve annak nem megfelelő szabályozását és alkalmazását tartom a sajtószabadságra közvetlenül fenyegetőnek. Egy konkrétum: a hatályos szabályok alapján a rágalmazás és becsületsértés esetén az újságíróra végrehajtandó szabadságvesztés büntetést is ki lehet szabni. Álláspontom szerint az teljesen mindegy, hogy a gyakorlatban erre nem igazán kerül sor, a szabadságvesztés kiszabásának lehetősége azonban mégis fenyegetőleg hat az újságíróra, tágabb értelemben pedig a sajtószabadságra. A nemzetközi emberi jogi trend egyébként a dekriminalizáció felé megy, ami azt jelenti, hogy az emberi méltóság és becsület védelmére nem a büntetőjog, hanem a polgári jog eszközei állnak rendelkezésre. Ez a hazai kontinentális jogrendszerünkben még hosszú ideig idealisztikus álomnak ¬tűnik, nem véletlen, hogy a rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi tényállásának megszüntetése még csak meg sem fordult a jogalkotó fejében.
A jogszabályi környezetet és a jogalkalmazást szerintem együtt érdemes vizsgálni: egy viszonylag rossz vagy csak nem egyértelmű jogszabályi környezetben is lehet progresszív jogalkalmazással a sajtószabadságot és természetesen az emberi becsületet és jó hírnevet egyaránt tiszteletben tartó gyakorlatot kialakítani. Másrészről pedig a jogalkalmazók mozgástere egy bizonyos szint után korlátozott. A sajtó-helyreigazítás jelenlegi, a sajtószabadságot több ponton korlátozó szabályait mégsem írhatják felül a bírák. Itt a rendkívül rövid határidőkre, a sajtóra háruló valóságbizonyítási kötelezettségre, és a gyakran visszaélésszerű pereskedési gyakorlatra gondolok. (…)
Szerinted Magyarországon jelenleg vannak-e korlátai a véleménynyilvánítás szabadságának a bírósági fenyegetettségen kívül?
A sajtószabadságot természetesen számos jogon kívüli eszköz is befolyásolja. Komoly kutatások, írások jelennek meg a média szerkezetének átalakulásáról, a gazdasági érdekeltségekről, hirdetési piacról, a tulajdonviszonyok változásairól, valamint annak hatásairól a sajtószabadságra. Nem véletlen, hogy a médiáról folytatott diskurzus inkább ezekről a témákról szól, mint az általunk eddig tárgyalt jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekről.”
Az író, újságíró szerint Magyar Péter szavaira az egész újságíró szakmának oldaltól függetlenül, közösen kellene azt mondania, hogy elég volt. Eddig azonban úgy tűnik, a kormánypártivá lett hírportáloknál nem osztják ezt a véleményt.
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
„Hangfelvétel van róla. Nem én találtam ki” – mondta Szűcs Gábor.
A csapatkapitány sportágtörténeti duplájával a címvédő argentinok már biztos továbbjutók.
A köztársasági elnöknek távoznia kell hivatalából, de csak tisztességes eljárás után – közölte a jogvédő szervezet.
