Dzsihád: terrortámadás előkészítésével vádolnak több embert Svédországban
A nemzetközi szálak az Iszlám Államoz vezetnek.
Az én vízióm egy olyan Magyarország, ami arra büszke, hogy értékeket és tudást hoz létre a világnak és ez a büszkeség az identitása részévé válik. Interjú.
„Noha mindez nagyon jól hangzik, nehéz belátni, hogyan változtathat meg egyetlen egy cég ilyen mély társadalmi beidegződéseket.
Fontos azt látni, hogy a Prezi sikere nem kivétel vagy anomália, hiszen nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a nemzetközi piacon sikeresek tudnak lenni. Pontosan ezért a Bridge Budapestet két másik magyar céggel, a LogMeInnel és a Ustreammel alapítottuk, amelyek mind ugyanazt bizonyítják: egy jó ötlettel és termékkel a legnagyobbakkal is képesek vagyunk felvenni a versenyt. Ezért azt gondolom, hogy a startup cégeknek nagyon nagy felelősségük van. Inspirálhatják a fiatal magyar vállalkozókat, hogy ők is elhiggyék, van értelme dolgozni és harcolni az álmaikért. Hogy csak egy példát említsek Észtországban a Skype sikere ugrásszerűen megnövelte a vállalkozók önbizalmát és így a vállalkozások számát. A Skype sikerének és tapasztalatának köszönhetően egy olyan mértékű attitűdváltáson ment át az ország, hogy mára az EU-n belül itt jön létre a legtöbb új vállalkozás.
Ez lenne Magyarországon is a cél, mármint a fiatal vállalkozások önbizalmát kellene növelni ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk és a fiatalok itt maradjanak?
Az én vízióm egy olyan Magyarország, ami arra büszke, hogy értékeket és tudást hoz létre a világnak és ez a büszkeség az identitása részévé válik. Nap mint nap látom a Preziben, és az egyre fejlődő magyar startup kultúrában, hogy a kreativitás és képességek ehhez megvannak, csak támogatni kell azokat.
Nemzeti büszkeségből pedig nincs hiány – vethetném ellen.
Nem akarom senki érzéseit vagy büszkeségét kritizálni, de az igazi tartós, maradandó önbecsülés mindig a tettekhez kapcsolódik. Nehéz olyanra igazán őszintén büszkének lenni, amihez nem járult hozzá az ember. Igaz, sokféleképpen lehet kompenzálni, sokszor hallom például, hogy mennyi magyar Nobel-díjas van, ami furcsa olyan időkben, amikor a magyar tudomány finoman szólva sincs benne a világ élvonalában. Ugyanakkor érteni vélem a svédek büszkeségét, akik hasonló méretű nemzet, mint a miénk, mégis nagyságrendekkel több érdeklődést váltanak ki a világban. Gondoljunk csak a H&M-re, az Ericsonra, az Ikeára, a Volvóra vagy az Electroluxra, és még sorolhatnám.”