Rászolgáltam a celeb jelzőre

„Mostanában kétféle vádat kapok az arcomba rendszeresen és alaptalanul. Az egyik az, hogy celeb volnék vagy mi, a másik meg az, hogy én szerkesztem a Magyar Gyökérhatározót. A celebséget nem tagadom, hiszen öt évnyi rádióműsor-szerkesztéssel és -vezetéssel meg három kulturális tárgyú könyvvel a hátam mögött erre a jelzőre bőven rászolgáltam. Valahol büszke vagyok, hogy egy olyan választékos ízlésű társadalomban élhetek, ahol ez a teljesítmény kevés ahhoz, hogy teljes jogú értelmiséginek tekintsenek.

A Magyar Gyökérhatározóval kapcsolatos sejtetéseket is lépten-nyomon hárítom, de meg kell vallanom, hogy ez egy hízelgő feltételezés. A kritika műfaján itthon annyira sokan és olyan bestiálisan tesznek erőszakot, hogy üdítő látni, ahogy néhány hónap alatt a semmiből kinő egy húszezres facebook-közösség. Csak összehasonlításképpen: az indexes Varga Attila és az általa szerkesztett felület, a kommersz ízlés fétisének nyomorúságos kirakata, a comment:com majd' három év alatt tizenötezerig jutott. Szóval úgy áll a helyzet, hogy a kék sarokban ott áll Spiritual, aki egy huszonéves srác egy szaros internet-előfizetéssel meg egy laptoppal, a piros sarokban pedig Varga pénzzel, paripával, fegyverrel és szerkesztőséggel, Magyarország legnagyobb hírportáljának nyilvánosságával a háta mögött, de még ebben a számháborúban is kiütéssel győz a minőség, az ízlés, a tartalom, az érdemi kritika és az igényesség, röviden: a Magyar Gyökérhatározó.

Sikerének magyarázata, hogy képes meghaladni az internetes fikakultúrát, amelynek lehangoló jellemzője, hogy az újságíró és a kommentelő közötti különbségek lassan elmosódnak. A fikakultúra nem képvisel semmit, csakis azt az állítást, hogy minden szar. Ezzel szemben Spiritualék valós szellemi, esztétikai és erkölcsi igénnyel fordulnak a közélet és a kultúra gyalázatos szereplői felé. Nem azért vesznek a szájukra valakit, mert megtehetik, hanem azért, mert az a nyilvános szerepével azt busásan kiérdemelte.”