A vezető osztrák konzervatív napilapban megjelent írásában a külügyminiszter „a tényekhez való ragaszkodást” szorgalmazta a Magyarországról szóló tudósításokban és Magyarországot „az új önbizalom országaként” jellemezte. Úgy fogalmazott: örvendeteseknek tartja az olyan pozitív sajtóhíreket, mint a Magyarországra látogató osztrák turisták rekordszáma, de „kevésbé örül” az olyan cikkeknek, amelyek „téves információkat tartalmaznak, vagy azokon alapulnak”.
A kormány intézkedéseinek háttereként rámutatott, hogy Magyarország 2010-ben – a legtöbb uniós országhoz hasonlóan – nehéz gazdasági helyzetben volt. Emellett a magyar kormány „több mint egyértelmű felhatalmazást” kapott a választóktól a gazdasági és politikai átalakításhoz. Ez a példátlan együttállás és a végrehajtott átalakítások mértéke kezdettől szemrehányásokat váltott ki, a bírálóknak azonban „mindig nehezükre esett konkrét példákat felhozni” – érvelt a miniszter.
Az Európai Parlamentben elfogadott Tavares-jelentést illetően Martonyi János azt írta, hogy a jelentés néhány ponton ellentmond a tényeknek, így például helyenként nem az érvényes magyar törvényekre támaszkodik, és figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság, illetve az Európai Bíróság előtt zajló eljárásokat.
Az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni bánásmódot illető bírálatokat visszautasítva rámutatott, hogy a kormány szigorította a gyűlöletbeszéd büntetését, és Európában elsőként tette kiemelt kormányzati céllá a roma-integrációt. A házasság intézményének az alkotmányban foglalt meghatározásáról úgy fogalmazott: az megfelel a négyezer éves zsidó-keresztény civilizációnak, amit a kormány „senkire sem akar ráerőltetni, de meg akarja őrizni az ahhoz való tartozás jogát”.
Gazdasági kérdésekre kitérve úgy vélekedett, hogy a gyakran kifogásolt gazdasági intézkedések meghozták első gyümölcseiket. Példaként említette, hogy Magyarország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, tartósan a pénzügyi piacról tudja finanszírozni magát és a gazdasági növekedés is megindult.