Az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni bánásmódot illető bírálatokat visszautasítva rámutatott, hogy a kormány szigorította a gyűlöletbeszéd büntetését, és Európában elsőként tette kiemelt kormányzati céllá a roma-integrációt. A házasság intézményének az alkotmányban foglalt meghatározásáról úgy fogalmazott: az megfelel a négyezer éves zsidó-keresztény civilizációnak, amit a kormány „senkire sem akar ráerőltetni, de meg akarja őrizni az ahhoz való tartozás jogát”.
Gazdasági kérdésekre kitérve úgy vélekedett, hogy a gyakran kifogásolt gazdasági intézkedések meghozták első gyümölcseiket. Példaként említette, hogy Magyarország kikerült az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, tartósan a pénzügyi piacról tudja finanszírozni magát és a gazdasági növekedés is megindult.
Martonyi aláhúzta, hogy a magyar kormány elfogadja a mindenkori uniós eljárások eredményét, „amíg azok nem politikai vagy ideológiai indíttatású viták”. „Magyarország nem az euroszkepticizmus, hanem egy új önbizalom országa” – írta. Leszögezte, hogy egy erős Európának nincs alternatívája a magyar kormány szemében, s úgy vélekedett, hogy az erős Európához Közép-Európának is hozzá kell tennie a magáét.