Menczer Tamás szerint „fantasztikus év jön” (VIDEÓ)
„Németországban a gyárakat bezárják, nálunk meg kinyitják” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Ma nálunk nem a gazdasági növekedés a forrása a béremelésnek, hanem fordítva: a béremelés a forrása a növekedésnek!
„A vállalkozók, a szakszervezetek és a kormány között most megkötött bérmegállapodás, mint cseppben a tenger, mutatja a hazai közgazda- és gazdaságpolitikai gondolkodás hihetetlen elmaradottságát. A magyar közgazda szakma és a gazdaságpolitika képtelen összekapcsolni a makroszintet és a mikroszintet, amely lépést először Henry Ford, az autókirály tett meg, éppen száz évvel ezelőtt, amikor öt dollárra emelte munkásai napibérét, a Galamb József által kidolgozott futószalagrendszer bevezetésekor. Ford azt mondta: »Akkor lesz nagy üzlet az autó, amikor azok a munkások is meg tudják vásárolni, akik előállítják« (1913.).
A magyar vállalkozó, a magyar közgazda és a gazdaságpolitikus nem érti, hogyha nincs folyamatosan bővülő piaci kereslet a vállalkozók termékei iránt, akkor pang a gazdaság, tönkremennek a vállalkozók, akkor is, ha csak éhbért kell fizetniük az alkalmazottaiknak, és akkor is, ha alacsony az adóterhelésük. (...)
Természetesen, ha a kormány és a vállalkozók megegyeznek abban, hogy minimum az infláció rátájának megfelelően nőjenek a bérek, az önmagában érthető, azonban a harmadik oldal a jelenlegi rendkívül nyomott bérszínvonal miatt ebbe nem mehetett volna bele. Ki kell mondani: Kádár Jánosnak nem voltak ilyen „megértő” szakszervezetei, mint ma nekünk.
Ilyenkor mindig előkerül egy alapvetően téves logika: az ország jelenlegi »helyzete«nem teszi lehetővé a nagyobb mértékű béremelést. Ugyanis az ok-okozati kapcsolat éppen fordított: az ország »helyzete«, vagyis a pangó gazdaság éppen a humán tőke tragikus mértékű alulértékeltségének a következménye. Egyrészt a piac nem tud bővülni, holott lennének mobilizálható kapacitások, tartalékok, például az építőiparban és kapcsolt ágazataiban. Az alacsony bérszínvonal miatt nem képződnek megtakarítások a munkavállalói oldalon, hiszen a lakosság feléli teljes jövedelmét, és még így is nélkülözik több millió ember, miközben profit-oldalon sem tudnak megtakarítások képződni, éppen a piac pangása miatt.
Ha most azt is hozzávesszük, hogy a három évtizede folyó megszorító politikák miatt félmillió magyar munkavállaló termel, alkot, adózik külföldön, akkor látjuk igazán a megszorító, fiskális-restrikciós politikák kárait, teljes csődjét. Pogátsa Zoltán hívja föl a figyelmet arra, hogy a magyar munkavállalók termelékenysége az Európai Unió átlagának 70 százaléka körül alakul, míg reálbér-színvonala annak az egyharmada csupán. Ezért lenne szükség egy sokkal markánsabb, határozottabb bérfelzárkóztatásra rövid időn belül, vagyis néhány év alatt.”