Klinghammert félremagyarázták

„Klinghammer István államtitkár a felsőoktatással kapcsolatban nemrég azt a kijelentést tette, hogy a humántudományok nem értékteremtőek, hanem pusztán gyönyörködtetésre szolgálnak, ami a jelenlegi nemzetgazdasági preferenciákkal nem egyeztethető össze. Az államtitkár meglátása tükrözi a tárca álláspontját is?

Na látja, ez egy tipikus félremagyarázása egy, a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatnak. Ha bárki elolvassa az interjút, egyértelműen kiderül, hogy Klinghammer István arra gondolt: lehet gondolkodni azon, hogy Magyarországon mennyi bölcsészt képzünk, és mennyi műszaki, informatikai képzés folyik, jó arány-e ez vagy rossz, nincs-e felülreprezentálva a bölcsészet. Természetesen a bölcsésztudományok nélkül nem lehet élni. Ha megvizsgálnánk, hogy a humán végzettségűeken kívül hány diplomás van a jelenlegi magyar kormányban, hát nem sokat találnánk.

Kicsit változtat az arányon, hogy van egy diploma nélküli is.

Ráadásul mindenki pályaelhagyó, kivéve engem. Az én eredeti diplomám úgy kezdődik, hogy miniszter: »Minister verbi Dei«, Isten igéjének szolgája, azaz lelkész.

Szeptembertől többek szerint jelentősen kisebb létszámmal indul majd az új tanév a felsőoktatásban. Hamarosan kiderül, hogy a diáktüntetésekhez vezető felvételi reformok után meghozott döntésekből mi sül ki a gyakorlatban.

A csökkenésre azért az Ön helyében nem fogadnék nagy összegben. Sőt, szerintem több lesz az új hallgatók száma, mint tavaly. Végül nagyon szélesre tártuk a kapukat, 240 helyett 260 vagy 280 pontban is meg lehetett volna határozni a felvételi határt. Egyébként az a cél, hogy a jövőben emeljük a minőségi követelményeket. A pontos számokat július végén látjuk majd.”