Nincs Magyarország-fóbia

„Mint közgazdasági szakembert kérdezem: létezik, hogy az Európai Unió intézményeit multinacionális cégek irányítják, de legalábbis a lobbi érdekeik befolyásolják egy tagállammal kapcsolatban?

Az EB, mint sok más egyéb döntéshozó szerv, ki van téve a legkülönbözőbb féle-fajta intenzitású lobbi-tevékenységnek. Ez azonban a lehetőségek szerint egy kontrollált lobbi tevékenység: transzparensnek kell lennie. Ha egy mód van rá, mi nyíltan, a nyilvánosság teljes bevonásával folytatunk érdekegyeztetést az európai szintű vállalatokat tömörítő, valamint a munkavállalókat képviselő érdekszervezetek között. Azt gondolom tehát, hogy miközben természetesen hamis lenne azt állítani, hogy nincsenek olyan próbálkozások, amelyek a nagyvállalatok, szakszervezetek, civil szervezetek érdekeit érvényesítenék, addig – ami a Bizottságot illeti –, a szándék és a gyakorlat is egyértelmű abban, hogy minden ilyen tevékenység átlátható módon történjék. Magyarul az EB nem foglya semmiféle speciális érdeknek.

Visszautasítható a Magyarországgal szemben való elfogultság vádja is?

Semmiféle ilyen ex ante fóbiáról nem lehet beszélni. Sőt, amikor szóba kerülnek ezek a kijelentések, én mindenkit emlékeztetek, hogy nem olyan régen, alig több mint két évvel ezelőtt volt a magyar soros elnökség. Ez pedig mindkét oldalról egy kiváló tapasztalat volt, sok pozitív emlék fűződik hozzá. Nagyon jól volt szervezve, konstruktív volt, mindenki nagyra értékelte a magyar fél munkáját ebben a féléves időszakban. Már csak ezért sem lehet arról beszélni, hogy valamilyen beláthatatlan oknál fogva az unióban vagy nyugaton bármiféle előítélet vagy elfogultság lenne Magyarországgal, vagy akár a kétharmados parlamenti többséggel bíró magyar kormánnyal szemben. Az, hogy utána kialakult egy feszült helyzet, nagyon sok vita volt, különféle eljárások indultak, döntően annak a folyamatnak a következménye, ami itthon lezajlott. Egy nagyon gyors, sok esetben elsietettnek mondható törvényalkotási folyamatról van szó, amely során sokszor explicite, néha pedig implicite is szorgalmazta akár az EB, akár több más európai intézmény: legyen egy előzetes és alapos egyeztetés arról, hogy ami újonnan elkészül, nem ütközik-e uniós jogba. Mert ha előzetesen nincs ilyen, nyilván utólag ad ez feladatot mind a két félnek. S hogy ezt a kérést a magyar kormányoldal rendre nem vette tekintetbe, arra sok minden visszavezethető a jelenlegi időszak vitáiból is.”