Simicska egy kisegér

„Frakcióvezetőként mit kell tenni egy olyan helyzetben, amibe Horváth István került? (Ő a szekszárdi polgármester és képviselő, aki egy hangfelvételen a trafikok elosztásáról értekezik.) Segíteni kell neki?

Egy mindenkiért, mindenki egyért. Nem az én dolgom, hogy odadobjam a hiénáknak, még akkor sem, ha hülyeséget csinált. Ez csapatjáték, nekem az a dolgom, hogy megpróbáljam megvédeni. Az interjú olvasói most fel fognak háborodni. Hogyan mondhatok ilyet, hogy védhetek meg valakit, aki adott esetben hibázhatott. Egy frakcióvezetőnek minden frakcióban ez a dolga. Kifele össze kell zárni. Én is hibázom, és nekem is szükségem van olyan háttérre, amikor nem kilöknek a többiek, hanem magam mögött tudhatom őket. Ez fontos közösségi erő.

A politikában nagyon sok baromságot lehet csinálni, és aki túl sokat követ el, az úgyis elbukik, de nem a frakcióvezető dolga, hogy a kést belevágja saját embereibe. Természetesen az más kérdés, hogy mit mondok neki négyszemközt. Vagy mondjuk azt mondom frakcióvezetőként a miniszterelnöknek, hogy ez az ember ne induljon többet képviselőnek, mert annyira hülye.

És ez a szekszárdi sztori egyszeri anomália, vagy ott rontották el, hogy túl széles körben beszélték meg a dolgot?

Ez nem a trafikokról szól alapvetően, itt egy rendszertani probléma van, a »polgármesterek a parlamentben« című. Egy polgármester mindig lobbizik valamiért vagy valakiért. Valamit kapjon meg, ne kapjon meg, valakit nevezzenek ki, ne nevezzenek ki, nyerjek meg egy pályázatot, de a másik ne nyerje meg. Azzal, hogy 2014-től a polgármesterek nem lesznek benn a parlamentben, ezek a dolgok tisztulni fognak. A frakcióvezetői munkám legnehezebb része volt ennek a törvénynek az átvitele. 2014-ben minőségében egy egészen más típusú parlamenti politizálás indul meg, a parlament összetételéből adódóan.”