„A házigazda két kerékpárt ajándékozott a fő vendégeknek, a zöld lett Bajnaié (nagy B betűvel), a vörös Mesterházyé (nagy M). Aztán hirtelen előkerült az X is, így állt össze a BMX-felirat. S hogy mi az az X? Hát jó sok iksz, azaz voks a jövő évi választásokon.
Ez a poén sok mindent elárul a rendezvény hangulatáról. Ha ez nem lenne elég, természetesen ott voltak a Mikroszkóp színpad meghatározó arcai, a TOI TOI wc-ken »Fülkefor« felirat virított, egy faágról pedig a következő felirat csüngött: »Háromnál több ember csak akkor beszélgethet egymással, ha nem alapítanak pártot«. Elsöprő humor.
S ha ehhez hozzávesszük a résztvevők között elcsípett beszélgetéstöredékeket vagy az elképesztő nyári outfiteket, a Kádár-korszak elevenedik meg előttünk. A baj csak az, hogy 2013-ban járunk, s erre – a jobboldalisággal nehezen vádolható – kommentárírók is ráéreztek. A szárszói találkozó szomorú képet fest a magyar kormány ellenzékének fő erőiről, azok holdudvaráról. A baloldali-balliberális oldal képtelen lépést tartani az idővel, jelentős figurái húsz éve ugyanazt hajtogatják. Nincs karizmatikus vezetője, koherens programja, világos politikai irányvonala. Képtelen vonzóvá tenni azt az értékrendet, amelyre az Orbán-kormánnyal elégedetlenkedők között lenne kereslet. Nem tudja megszólítani sem a kigolyózott trafikosokat, sem az egyetemistákat. Sem másokat, lényegében senkit.
A szárszói buli világossá tette: közösségük dohos levegőjű panoptikum. Politikai értelemben nem léteznek. A legszomorúbb az, hogy jelenleg Orbánnal szemben rajtuk kívül senki sincs a placcon.”