Újabb miniszterelnöki szentbeszédek

„Miniszterelnökünk szerint a Nyugat és Magyarország közötti viszony mára megfordult. Ezer éve még mi tanulhattunk a Nyugattól, ma viszont a Nyugat tanulhatna tőlünk. Mert most itt gyulladt föl az a bizonyos lámpás. Eredetileg ugyan azért alkottunk alkotmányt és törvényeket, hogy magunknak gyújtsunk jelzőfényt: hogyan élhetünk úgy, ahogyan magyar módra elgondoljuk. De ez a jelzőtűz Európának is szól. Mert ha valahol lámpást gyújtanak, »akkor a hirtelen támadt fény zavarhatja a homályban járók szemét«. Európában pedig minden, ami korábban érték és igazság volt, szóval a keresztény Európa mára homályos emlékképpé vált. »Mi, magyarok látjuk, saját bőrünkön érezzük, az egykor méltányos és nagyvonalú Európa ma gyakran igazságtalan, és néha bizony visszaél a hatalmával. Azt látjuk, hogy azokkal [...] a nemzetekkel szemben elnézőbb, akik csendben meghúzódnak a homályban.«

Szóval először is: a kereszténység mint egyetemes vallás és a keresztény Európa soha nem az olyan alkotmányokat és törvényeket kedvelte, amelyeket provinciális helyi viszonyokra szabtak, hanem – Szent Páltól Aquinói Tamásig – mindig is a természetjogi koncepció alapján állt. Másodszor: a kereszténység nem formális vallási hovatartozást jelent, amely szerint mondjuk Etiópia is keresztény ország, hanem például a keresztény jogállam szellemét vagy az egyetemek autonómiájának tiszteletben tartását jelentette már az európai középkorban is. Harmadszor: miniszterelnökünk szerint Európa csak Magyarországot bántja, mert kilép a homályból, akik ott maradnak, azokat nem – csak hát úgy tűnik, rajtunk kívül mindenki ott marad, a németek, a franciák, még a britek is, szóval maga Európa.”