Nem a kormány tervei ellen küzdök (időnként csak küszködök), hanem azért, hogy megteremtődjenek a vidéken való megmaradás feltételei.
A „hülyéskedés” az egy másik napirendi pont volt ma a parlamentben. A földforgalmi törvény vonatkozásában nem a Kormányterveiu ellen küzdök (időnként csak küszködök), hanem azért, hogy megteremtődjenek a vidéken való megmaradás feltételei, vagyis a természeti erőforrások felett ne a puszta tőkeérdek, hanem a helyi közösségek rendelkezzenek. A mai részletes vita azt mutatta, hogy a Mezőgazdasági Bizottság módosító javaslata már érzékelhető módon javított a Helyi Földbizottságok hatáskörén. Ugyanakkor, ha valóban szűrni akarjuk az illegális jogügyleteket, a külföldiek földhöz jutását, továbbá a nagybirtokok terjeszkedését, akkor a földbizottságok jogosítványát az adás-vételi jogügyletek mellett ki kell terjeszteni a haszonbérleti szerződések megkötésének ellenőrzésére is. Továbbá az is fontos, hogy a földbizottság tagjai valóban csak a helyben, életvitelszerűen élő és gazdálkodó földművesek lehessenek.
Ugyancsak pozitív elmozdulásnak tekinthető, hogy a földszerzés esetében az adott településen élők már elsőbbséget élvezhetnek a 20 kilóméteres körzetben élők és gazdálkodók előtt. Ezek voltak a jó hírek, s most következzenek az aggodalomra okot adók. Haszonbérletek elnyerése során elsőbbséget kapnak – a helyi gazdákkal szemben is – az állattartó telepet üzemeltető mezőgazdasági vállalkozások. A katasztrofálisan visszaesett állattartás egyik problémája viszont épp az, hogy e tevékenység nagy része koncentrált, intenzív állattartó telepeken történik, melyek tőketársaságok, sok esetben külföldi vállalkozások kezében van. A felső birtokkorlát 1200-ról 1800 hektárra történő növelése alapvetően ezek érdekeit szolgálja, s nem segíti elő a helyi közösségek földhöz jutását.
További kiskaput jelent az az új elem, hogy a mezgazdasági vállalkozás tulajdonosai mellett immáron a dolgozk által birtokolt földek sem számítanának bele földhasználat esetében az 1200, illetve állattartók esetébn az 1800 hektáros felső birtkkorlátba. A kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozásokat, földműveseket inkább az önknes szövetkezés felé kellene elmozdítani, érdekltté téve őket az összefogásra. Ehhez termésetesen issza kell építeni z élelmezés belső piacát s újra kell építni a magyar élelmiszerfeldolgozsi infrastruktúrát. A torz birtokstruktúra megmerevedését elkerülendő, az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrende, a volt, illeve jelnlegi haszonbérlő előjogait törölni kell.
Továbbra sem szerepel kellő hangsúllyal a természeti erőforrásokat kíméletesen hasznosító ökológiai gazdálkodást folytató földművesek, mezőgazdasági vállalkozók földhöz segítése, hoott legfontosabb nemzetbiztonsági, továbbá klímabiztonsági kérdések közé tartozik a talaj, a víz, és az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, továbbá az éllmiszr-önrendelkezés feltételeinek megteremtése kööségünk számára. Tehát van egy kis előrelépé, és van egy kis visszalépés, és van még két hét, hogy a fenti elemekből egy-kettő még bekerüljön a végszavazás előtti kormányzati módosító indítványba. Legalább is remélem, hogy így les, mert a nélkül nehéz lesz megteremteni annak feltételét, hogy sokszínű, kis- és közepes méretű, többségében családi gazdaságokra alapozó, a helyi feldolgozás és kereskedelem változatos rendszereit felépítő, fenntartható vidékgazdság kiépítésére kerüljön sor.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
