Itt vannak a számok: így működik a rezsicsökkentés
Bár a rendszert több kritika éri, a számok nem hazudnak,: az áram- és a gázrezsi egy friss felmérés szerint is Magyarországon a legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Miért érdekes annyira a GDP-adatsor, hogy politikusokon túl belpolitikai újságírók és politológusok is ezt elemzik átható tekintettel?
„A kormány és a hozzá közel állók a gazdaság növekedési fordulatáról beszéltek, jogosan: vége a technikai recessziónak (ez két egymást követő, negyedéves GDP-visszaesést jelent), az alacsony infláció miatt talán élénkül a belső kereslet (7 éve először), és bázishatások miatt a GDP-növekedés az év hátralévő részében gyorsulhat, valamint beindulnak az autógyárak.
A kormány erőfeszítéseit nem kellően respektálók elhúzódó válságról beszéltek, jogosan: éves összevetésben csökkent a GDP, ami mégis relevánsabb, mint a negyedéves összehasonlítás; a belső kereslet élénkülése ingatag lesz, hiszen minden pluszpénz adósságtörlesztésre, jobb esetben megtakarításra megy; az EU gazdasága a jelek szerint recesszióba fordul, márpedig az húzná a magyar ipart és kivitelt.
De miért érdekes annyira a GDP-adatsor, hogy politikusokon túl belpolitikai újságírók és politológusok is ezt elemzik átható tekintettel? Azért, mert a közszereplők, a sajtómunkások, és a gazdaságpolitika alakítói is azt gondolják, hogy az adatokból kiolvasható, hogyan élünk, és mikor lesz vége a válságnak. Mindannyian tévednek.”