Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
A magyarok sokkal kevésbé bizalmatlanok az EU-val szemben, mint a nyugat-európaiak, és sokkal kevésbé bíznak kormányukban.
„Az európai polgárok többsége jó véleménnyel van az EU-ról, és általában jobban bízik az EU intézményeiben, mint a saját nemzeti kormányában - vagyis nem várható, hogy a retorikai szinten minden országban meglévő, Brüsszel irányába mutogató általános felelősség-hárításon túl sok országban akarnák felborítani a status quo-t.
Ugyanakkor Magyarországon nagyobb az esélye a jelentős változásoknak, mint Európában: amíg az EU átlagában az elégedett emberek vannak többségben, addig ez az arány Magyarországon a kormányváltás után rövid ideig csekély mértékben megfordult, majd az Eurobarometer (más országokéval összevethető) adatai alapján tavaly újra általános elégedetlenségbe csapott át, hasonlóan a szintén igen mély válságban lévő Portugáliához vagy Görögországhoz. A magyar választók viszonya az EU-hoz ellentmondásosabb, aminek egyrészt a nemzeti és az európai politika közötti feszültség miatti bizonytalanság, másrészt az általános politikai elégedetlenség lehet az oka. Hazánkban az egyik legmagasabb az EU tagságot se pozitívan, se negatívan megítélő polgárok aránya. Magyarországon az EU tagságot negatívan megítélők aránya az őszödi beszéddel fémjelezhető politikai fordulat óta 15-23 százalék között ingadozik, ami ugyan felette van az EU-ban tapasztalható 13-18 százalékos sávnak, de nem kiugróan magas. Az európai polgárok bizalmatlanok a vezetőikkel szemben: 29 százalékkal többen mondják, hogy nem bíznak az EU-ban, mint ahányan igen - de a nemzeti kormányaik esetében a bizalmi deficit 39 százalék. A magyaroknál még nagyobb a különbség: mindössze 17 százalékkal kevesebben vannak azok, akik bíznak az EU vezetésében azoknál, akik nem. A nemzeti kormánnyal szembeni bizalmatlanság azonban - az Eurobarometer szerint - már 52 százalék. Azaz a magyarok sokkal kevésbé bizalmatlanok az EU-val szemben, mint a nyugat-európaiak, és sokkal kevésbé bíznak kormányukban.
A fenti adatok alapján úgy látom, hogy az Uniónak és a polgárainak megvan az okuk az ünneplésre az Európa-napon. Az európai közbeszédet - a magyarhoz hasonlóan - ma is a gazdasági helyzettel, munkanélküliséggel, árakkal kapcsolatos aggodalmak uralják majd, de egészen eltérő kilátásokkal és értékeléssel. Figyelembe véve a nagymértékben eltérő európai és magyar közhangulatot, az idei Európa-napon talán jó lenne végiggondolni, miként hozhatnánk ki többet az EU-tagságunkból, és mit tanulhatunk el más európai nemzetektől.”