A politika és a holdudvar

„A tudományos szféra, s vele összefüggésben a felsőoktatás és a közoktatás egyre inkább a politikusok játszóterévé válik. Nincs is szükség árnyaltan gondolkodó, az egyedi jelenségeket a dolgok absztrakt síkján értelmező kutatókra, tudósokra. A közoktatás által lebutított – informatika helyett torna, idegen nyelv helyett hittan – gyerekek iskolai szocializációja folytatódik a nemzeti közszolgaképzőben. Itt pedig az alapos tudás, a distinkciókra képes, analitikus gondolkodás képessége csak hátrány lehet.

Egyébként aligha várható, hogy a Fideszben villámkarriert befutott fiatal szakértők tömegesen fordulnának majd vissza a tudományos szféra felé. Giró-Szász András a Századvég Alapítványban tudományos főmunkatárs, oktatási, majd ügyvezető igazgató lehetett tudományos fokozat nélkül. Jelenlegi – kormányszóvivői – posztjára sem valamely egyetemi professzora, hanem a tudományos szférától meglehetősen távol álló Habony Árpád ajánlotta Orbán Viktornak.

Nem csodálkozunk hát, hogy mikor Giró-Szász Andrást az általa látogatott (de el nem végzett) doktori iskoláról kérdezik, még a kart sem találja el.

Persze kerülhetnek ezek a jelenleg kormányzó kétharmad által felemelt fiatal és már kevésbé fiatal emberek még magas egyetemi posztokra is, ha a »centrális erőtér« mágneses hatása tökéletesen átrendezi a tudományos mezőt. Egy »villámvédés« a hatalomnak kedves egyetemen – netán disszertáció helyett pusztán pár tucat oldalas »tézisekkel« – és a villámgyors egyetemi karriernek mi sem áll útjába. Magyarország pedig lassan lekerül az értéket létrehozó és továbbadni képes egyetemek világtérképéről.”