„Hamarosan Uj főszerkesztőnél is elpattant valami, és egy emlékezetes, drámaian riadt levélben próbálta más vágányra téríteni a webkettes Index-vonatot. Jobbkeze, Kardos Gábor ekkorra már teljesen önállósította magát, és szinte teljes erővel a szolgáltatásfejlesztés ügyein ügyködött, sokszor kényszerűen hanyagolva a lap körüli tennivalókat. Én teljes erővel a közösségi fordulatot hirdettem, és az újság minél több tartalmi egységét szerettem volna mihamarabb blogba kiexportálva látni - ebben a radikális vízióban viszont szinte csak ellenfelem volt a cégen belül, hiszen az újságírók többsége (akkor még) szerette volna magát világosan megkülönböztetni a jöttment bloggerektől, a kereskedelmi osztály pedig kimondottan rosszul volt az ötlettől, hiszen épphogy, nagy nehezen bevezették és elfogadtatták az Index oldalait a reklámpiacon, most máris továbblépnénk innen, ez borzasztó perspektíva volt nekik.
Uj Péter drámai levele tehát elsősorban azt sugározta, hogy eléggé egyedül maradt - pedig nem is jelent meg minden félelme ott, akkor, abban a két és fél oldalas kiáltványban. Rengeteg mindenben igaza volt egyébként - az internetes telefonszolgáltatáshoz én sem fűztem semmilyen reményt, azt Kardos tolta nagy erővel -, és a záró javaslata sem volt ésszerűtlen: álljunk meg egy picit, gondolkodjunk, és ha valóban a közösségi média felé szeretnénk menni, akkor definiáljunk élesen egy víziót, majd folytassuk az egészet egy vállalatszervezeti reformmal.