A létezés célja

„A hivatalnokoskodás nem célja, hanem mellékterméke a hallgatói mozgalmaknak. Az ösztöndíjak elosztásának joga a HÖK-öket illeti, de a törvényből nem következik, hogy a különböző pályázatok lebonyolítását is a HÖK-nek kellene végeznie. Kifejezetten nem magától értetődő, de hol a hallgatók érdekében, hol szervezeti érdekből a HÖK-ök rendszeresen vesznek át ilyen-olyan egyetemi feladatokat, amiket szigorúan véve közalkalmazottaknak kellene végezniük. A HÖK-ök nem szervezeti egységei az egyetemeknek, nagyon sok tekintetben mégis úgy vannak kezelve, ami nagyon komoly problémákat okozhat a felelősség, a számonkérhetőség és az ellenőrizhetőség területein.

Egy hallgatói önkormányban a nagypolitika sok vonása megjelenik – de nem maga a nagypolitika, pártpolitika –, hiszen létezik belső forrásallokáció, megszerezhető pozíciók, egymással versengő célok. Ezenfelül a HÖK az egyetemi politika teljes jogú és nem elhanyagolható hatalmú szereplője, sőt, valamivel nagyobb mozgástere van, mint más szereplőknek, hiszen szervezetileg kevésbé függnek az egyetemtől, mint egy szervezeti egység, bár pénzügyileg kiszolgáltatottabb az egyetemhez képest nagyon kicsi költségvetés miatt. Ez talán a hallgatói önkormányzatiság legtöbbet kritizált része, hiszen mi értelme annak, hogy a HÖK, úgymond, politizál? Pedig szerintem ez egy nagyon fontos része, és egyben nagyon fontos célja is a hallgatói önkormányzatoknak, ugyanis ez a felnökvekvő értelmiség gyakorlóterepe a közélet műveléséhez. Lássuk be, a középiskola erre nem készít fel, az egyetemi tanulmányok pedig önmagukban szintén nem. Hazánkban a közéleti aktivitás meglehetősen alacsony, aki mégis bevállalja, az sok esetben stigmatizált lesz, hiszen a politikus eredendően bűnös, ugye. Ez mégis lehetne másképp: bizonyos szerencsésebb országokban, ahol nem dolgoztak évtizedeket a társadalom depolitizálásán, teljesen természetes, hogy a fiatalok civil szervezetekben, politikai pártokban és különböző öntevékeny csoportokban vesznek részt és igyekeznek aktívan beleszólni a környezetük ügyeibe. Egy megfelelő keretek közé szorított HÖK tökéletesen alkalmas lenne a fiatalság ilyen irányú nevelésére.”