Which side are you on, boys?

„Most ott állunk, hogy van egy neokonzervatív ellenzéki sajtónk a maga pártjaival, egy félfasiszta kormányunk – és vagy két millió ember, akinek mindkettőből elege van. Ők lennének a baloldal, akiknek se pártja, se sajtója, csak a nyomora, a tehetetlensége, melyhez még megvetést is kap ezektől a pofájába.

Ők megvetik, kádáristázzák, vagy horthistázzák ezt a magyar népet.

Az ellenzéki sajtó és értelmiség ugyanis nem érti. Széttárja a karját, felháborodik, vagy éppen populistázik.

Miért nem szeretik a Gordont, amikor ő olyan jól tud megszorítani? És a Lajos, amikor szabadságról és a reformról beszél! És a Feri, a nyugatos. A Tamás az egyfejű sasosos. Az Oszkó-Wizzair szindikátus. Az Attila kongó ürességű feje. Tibor (a tudod melyik), az Európa-kapitány.

Most úgy tűnik, hogy a Budai-Nagy parasztok végre megunták a kapát.

Pedig tényleg ilyen egyszerű basszátok meg: válaszd ki hol állsz. Ha Thatcher-oldalán, akkor takarodj a baloldal, a baloldali sajtó környékéről is.

Tényleg kezd betelni a pohár ezzekel az idiótákkal. Ránkuszították ezt a fasiszta rablóbandát a korlátoltságukkal, nagypofájúságukkal, provincializmusukkal, félig megemésztett népellenes baromságaikkal és még most is, amikor rájuk (meg persze a népre) dőlt az ótvar tákolmányuk, még most se tanultak semmit. Felejteni meg nem volt miből.”