Pénzügyi attitűdök, tudatosság és a gyermekkor

„A pénzzel kapcsolatos értékeket, az anyagiasságot, a pénzkezelés mintáit - és még folytathatnánk a sort - a fiatalok egy hosszú folyamat mentén sajátítják el. A pénzügyi szocializáció során a család nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen - visszatérve a fenti idézetre - olyan színteret képez a gyermekek és fiatalok életében, ahol nemcsak beszélnek róla, hanem tudatosan vagy tudattalanul meg is mutatják nekik a pénzügyi magatartás különböző aspektusait. Hogyan kell a pénzköltést keretek közé terelni? Mi az a megtakarítás, és mire jó? Milyen pénzügyi célokat tűzhetünk ki, és miképp tervezhetjük meg mindennapi pénzügyeinket? Mikor szabad hitelt felvenni és mikor nem? Milyen kockázatot érdemes egy-egy kölcsön esetében bevállalni, és mi az, amit már nem?

A pénzügyi szocializáció egy tanulási folyamat, amelyben a fiatalok elsajátítják a pénzzel kapcsolatos ismereteket, és a pénzkezelés módjait, valamint olyan készségeket és képességeket fejlesztenek ki, amelyek szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz. Mindez elengedhetetlen a családi költségvetés elkészítéséhez, a banki és biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez, a megtakarításokhoz, vagy épp a hitelkártya-használathoz (1).

William Elliott és társai arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyének serdülőkori és fiatal felnőttkori gazdasági magatartása összefügg egymással, egyfajta folytonosságot figyelhetünk meg, például a serdülőkori megtakarítások mértéke előrejelzője a fiatal felnőttkori megtakarítások mértékének. Ez az eredmény azért is fontos, mert alátámasztja azt a nézetet, miszerint a jövő fogyasztóival már fiatalon, akár serdülőkorban érdemes foglalkozni, mind kutatási szempontból, mind edukációs szempontból. A gazdasági és pénzügyi magatartás tehát egyfajta folytonossággal írható le, mivel összefüggés van a gyermekkori és felnőttkori mintázatok között. A gyermekkorban jellemző tényezők (például a jutalom késleltetésének képessége) a felnőttkori magatartásban is szerepet kap.”