A pénzzel kapcsolatos értékeket, az anyagiasságot, a pénzkezelés mintáit - és még folytathatnánk a sort - a fiatalok egy hosszú folyamat mentén sajátítják el.
„A pénzzel kapcsolatos értékeket, az anyagiasságot, a pénzkezelés mintáit - és még folytathatnánk a sort - a fiatalok egy hosszú folyamat mentén sajátítják el. A pénzügyi szocializáció során a család nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen - visszatérve a fenti idézetre - olyan színteret képez a gyermekek és fiatalok életében, ahol nemcsak beszélnek róla, hanem tudatosan vagy tudattalanul meg is mutatják nekik a pénzügyi magatartás különböző aspektusait. Hogyan kell a pénzköltést keretek közé terelni? Mi az a megtakarítás, és mire jó? Milyen pénzügyi célokat tűzhetünk ki, és miképp tervezhetjük meg mindennapi pénzügyeinket? Mikor szabad hitelt felvenni és mikor nem? Milyen kockázatot érdemes egy-egy kölcsön esetében bevállalni, és mi az, amit már nem?
A pénzügyi szocializáció egy tanulási folyamat, amelyben a fiatalok elsajátítják a pénzzel kapcsolatos ismereteket, és a pénzkezelés módjait, valamint olyan készségeket és képességeket fejlesztenek ki, amelyek szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz. Mindez elengedhetetlen a családi költségvetés elkészítéséhez, a banki és biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez, a megtakarításokhoz, vagy épp a hitelkártya-használathoz (1).
William Elliott és társai arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyének serdülőkori és fiatal felnőttkori gazdasági magatartása összefügg egymással, egyfajta folytonosságot figyelhetünk meg, például a serdülőkori megtakarítások mértéke előrejelzője a fiatal felnőttkori megtakarítások mértékének. Ez az eredmény azért is fontos, mert alátámasztja azt a nézetet, miszerint a jövő fogyasztóival már fiatalon, akár serdülőkorban érdemes foglalkozni, mind kutatási szempontból, mind edukációs szempontból. A gazdasági és pénzügyi magatartás tehát egyfajta folytonossággal írható le, mivel összefüggés van a gyermekkori és felnőttkori mintázatok között. A gyermekkorban jellemző tényezők (például a jutalom késleltetésének képessége) a felnőttkori magatartásban is szerepet kap.”
Hiszel az igazi varázslatban? Abban, amelyik nem a külsőségekben lakozik, hanem a szívekben? A Fővárosi Nagycirkusz karácsonyi műsora erre a kérdésre próbál látványos választ adni, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
