„- Hogy látja, hogyan viszonyulnak a lelkészek, hitoktatók a változásokhoz?
- Amikor megnyílik egy ajtó, amely ismeretlen területre vezet bennünket, akkor egyszerre tölt el bennünket a kíváncsiság, a reménység és az aggodalom. Az eddigi gyakorlatot már megszoktuk, ismerőssége biztonságot adott. Az újba még bele kell nőnünk. Én hiszem azt, hogy a köznevelési törvény olyan lehetőséget ad az egyházak kezébe, amelynek segítségével a társadalom számára is megmutathatják a bennük rejlő lelki, kulturális és erkölcsi értékeket. Az evangélikus egyház az előkészületi munkák során a saját hitoktatásának fejlesztésével ezt a célt tűzte ki maga elé: az evangélikus hitoktatásban »a gyerekek és a tanulók tevékenységeiken, kérdéseiken, felelősségvállalásaikon keresztül megtapasztalhatják lényük jobbik oldalát, elfogadottságukat, a szeretet igazságának működését és annak az egyéni és társadalmi életet nemesebbé formáló erejét«.
- Mi az evangélikus hit- és erkölcstan egyedisége a többi felekezethez képest?
- Az evangélikus hit- és erkölcstanórán foglalkozunk mindazokkal a témákkal és kérdésfelvetésekkel, amelyeket az erkölcstanóra tárgyal. Például: Ki vagyok én? Hol a helyem a családban, az iskolában, a közösségekben? Mit jelent a hazaszeretet? Mindezeket a kérdéseket azonban a Biblia tanítása és egyházunk évszázados hagyományai alapján vesszük sorra, de ennél több, az életünk egészére vonatkozó kérdésekről is tanulunk. Például: Hogyan tapasztalható meg Isten szeretetének ereje? Mitől teljes az életünk? Milyen értékeket közvetít a Biblia? Az órákon a diákokat az életük kérdésein keresztül juttatjuk el a Biblia, valamint a kereszténység, azon belül is az evangélikus egyház tanításának és történetének ismeretéhez. A tananyag feldolgozása során hangsúlyt fektetünk a személyes lelki és érzelmi fejlődés elősegítésére, továbbá az erkölcsi érzék mélyítésére is. Az evangélikus hit- és erkölcstanórák fő témakörei: Jézus életének és tanításának megismerése; önismeret; emberi kapcsolatok; a közösség és a környezet jelentősége életünkben.”